Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
A jelen munkában felhasznált levéltári anyag jegyzéke
A jelen munkában felhasznált levéltári anyag jegyzéke. Országos Levéltár. Cancelláriai Osztály. Liber Dignitatum Saeculariium. (Nádorok, királyi helytartók, cancellárok.) Liber Dignitatum Ecclesiastdcarum. (Megyés és címzetes püspökök. Lendvay Márton, királyi tanácsos és a királyi kamarai levéltár igazgatójának (consiliarius et archivi Regio-cameralis director) kézirati műve. Lendvay a névsorokat 1814-ig vitte, azután mások folytatták. A kézirat cime : Dignitariorum Regni Huagariae Eoclesiasticorum Liber I-us (unus). Országos Levéltár. Cancelláriai Osztály. Conceptus Expeditiomim. („Oonceptus Expeditionum" szavakkal jelölik az Országos Levéltárnak Cancelláriai Osztályában őrzött gyűjteményét a mohácsi vészitől fogva a XVII. század legvégeig a királyi magyar udvari cancelláriából kiadott, kibocsátott, expediált királyi oklevelek, rendeletek, levelek fogalmazványainak, melyek tehát valóban azok, aminek ma az Országos levéltárban hivják és hivták őket a múltban is, vagyis kiadmányok, expeditiok fogalmazványai, conceptusai. Hatalmas gyűjtemény ez, a benne foglalt darabok száma megközelíti a félmilliót. — A fogalmazványok túlnyomó nagy része Bécsben, a cancellárián készült. Ha a primás vagy a nádor irta meg valamely királyi levélnek a fogalmazványát, ők is elküldték a fogalmazatot a cancelláriára, hogy ott irják meg alapján a királyi levelet és ezt azután aláírassák a királlyal, megpecsételjék és annate: vagy azoknak, akiket illetett, elküldjék. — A fogalmazványokra reájuk van irva az a hely és az az idő, ahol, illetően amikor a király őket jóváhagyta, elfogadta. Erről a helyről és időről volt azután datálva a fogalmazvány alapján készült tisiztázat, az immár kiadásra szánt királyi oklevél vagyi rendelet vagy levél, melyet a király aláirt. — Ha a Concepitus Expeditionum-ban valamely ügyre nézve nem fogalmazatot, hanem már a király aláírásával és pecsétjével ellátott okiratot, rendeletet, levelet találunk, es azért van, mert az okiratot, mélyet mi itt találunk, nem adták ki, hanem valami utólagosan szükségessé vált javítás miatt helyette új oklevelet készítettek, amit azután kiadtak, vagy mert, ha rendeletről, levélről volt szó, azzal is így tették, vagy pedig meri, a régi világ szokása szerint azoknak, kiknek a rendelet, levél szólt, miután elolvasták, vissza kellett azt küldeniük a canoelláriába. Mi sein e jegyzékünkben, sem afflább a -müberij azokat a helyeket, melyek a fogalmazatokon, mint keltezési helyek szerepelnek, nem tüntetjük fel a különböző fogalmazványok idézésekor, mert a ani célunkat tekintve, nem tartjuk lényeges körülménynek, hogy a fogalmazatokat a királyok hol hagyták jóvá, — csak itt általában jegyezzük meg, hogy a királyok főképp a következő helyeken végezték a cancellaria fogalmazványainak jóváhagyását: Bécs, Bécsújhely, Linz, Grác, Prága,, Pozsony (ha a magyar országgyűlés miatt itt tartózkodtak), Regensburg, Frankfurt (ha a német birodalmi gyűlés miatt itt voltak), Laxenburg, Elbersdorf (e két utóbbi helyen császári kéjlak, vadászkastély volt, — a laxenburgit ki ne ösmerné ma is?> Ha e jegyzékünkben vagy alább a mübgjn mást (nem említünk, az illető Conceptus Expeditionum-bdi darab mindig fogalmazat.)
