Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
III.FEJEZET.A magyarországi protestantizmus és a magyar ferencesek
részt. A mohácsi csata utáni zűrzavarban pedig, felügyelet és vezetés nélkül maradván, maga kezdette a szertartásokat az új tanok szerint átalakítani s itt ezt, amott azt az újítást léptette életbe. Az Urvacsorát mindiríkább kőt szín alatt szolgáltatta ki s a kehely használata a hussziita hagyományok hatása alatt nagyon elterjedt. De a legmélységesebb rokonszenvet az alsópapságban a coelibatus elleni mozgalom ébresztette... Már néhány évvel a mohácsi csata után sok olyan pap akadt Magyarországon, ki megmaradt ugyan a régi egyházban, de megházasodott... A szigor nem állta útját az újításnak s főleg Ferdinánd! király megyéiben mindinkább szaporodott a nős papok száma. Egész nyilvánosan házasodták. Még csak kivételesen váltak el a régi egyháztól, de természetesen féllábbal már idegen talajon álltak s előre volt l'áítható, hogy összeütközés esetén egészen el fognak szakadni. Csakugyan az alsópapság nagyon elősegítette az uj eszmék későbbi teljes diadalát." Mindez a mohácsi vészt közvetlenül követő időre vonatkozik. Az 1560 körüli korra nézve ezt mondja Acsády: „Az alsópapság tovább haladt azon az úton, mely szükségképpen végleg kivezette a régi egyház — krisztusi — köréből." 41 2 Oláh Miklós, esztergomi érsek', 1560-iki zsinatának megnyitása előtt egy bíróságot szervezett, melynek feladata voilt a clerus ügyeit, hitét, erkölcsét megvizsgálni. A bíróságnak „zsinati biróság" volt a neve, bár a zsinat feloszlása után is folytatta működését. Megjelent a biróság előtt Turóc-, Nyitra-, Komárom-, Bars-, Pozsony-, Zólyom- és Hont megyéből összesen 119 pap. Legnagyobb részük bevallotta, hogy vagy felszentelése előtt, vagy utána megnősült. 41 3 Valamint a visitaltiokor a főesperesek, úgy a zsinati biróság is különbséget tett az uxoratu s-ok (nősök) és a concubinariu s-ok között. Különbözőképpen bírálta el őket. Az előbbiektől csak azít követelté, hogy küldjék' el feleségüket és ezután ne éljenek vele, imíg az utóbbiakat arra is kötelezte, hogy a sacrilegiummal (a szentségtöréssel) magukra vonít irregularitas (szabálytalanság) alól oldoztassák fali magukat. 41 4 A bíróság azonban, mint az eddigiekből világosan megtetszik, mert hisz a nősöket is feleségű k elbocsátására kötelezte, az uxoratu s-ok házasságát is érvénytelennek tartotta. Az uxoratusl-ság azt jeléntette, hogy az illető pap valamely nővel az oltár előtt, egyházi szertartások szerint lépett házasságra. Az ilyen papi házasság akkoriban annyira elterjedt dolog volt, hogy a barsi főesperes, 1559-ben, a házas papokat, mint uxor a tos more p a t r i o (a hazai szokás szerint megnősüílteket) jelölte meg. 41 5 A közül a 41 2 Szilágyi-Acsády. 198., 199., 346. 41 3 Kollányi Ferenc: Zsinati bíróság Magyarországon 1561-iben. Magyar Sión. 1895. 81. és köv, — Kollányi müvét az Országos Levéltárban őrzött ,,Protocollum cflíionicae visitationis is Dioecesi Strigoniensi per JudiceS' Synodaltes anno 1561. institutsue" Alapján írta, mely protocollum-ot Morosini János, a zsinati bíróság jegyzője, szerkesztett. 41 4 U. o. 84. 41 5 Kollányi Ferenc: Képek a hitújítás idejéből. Magyar Sión. 1891. 843., 844.
