Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
II. FEJEZET. A ferencesek a török világban
Az engedelem mindannyiszor úgy volt adva, hogy a templomon semmi nagyobbításnak sem volt szabad történnie. A javításnak meg nem engedésére csak egy esetet találunk: 1624-ből. 31 4 1624-ben — mert ebben az esztendőben nemcsak meg nem engedték egyszer a javítást, hanem egy másik alkalommal meg is engedték — a szegedi két vajda még külön biztosítóié vei et (tezkerét) is adott a ferencrendieknek, hogy őket a templom javításában senki se akadályozza. 1630 jan. (februárban) Abdullah, csanádi miriliva megengedte, hogy a szegedi ferencrendiek épületeik kijavítására annyi fát vágassanak, amennyit egy hajón elszállíthatnak. 31 5 1632-ben maga a szultán — a zimonyi táborból — parancsolta meg a szegedi kádinak, hogyha a szegedi templom a hódítás óta áll fenn, és valóban javításra szorul, engedje meg kijavítását. 31 6 A szultán rendeletében is benne volt: ,,A meglevő terjedeflemben, javítás nélkül." 1645-ben megint maga a szultán engedte meg a templom és a convent kijavítását, — ismét arra az esetre: hogyha a hódítás előtt épültek. 31 7 A szegedi kádi és tiszttársai pontosan végrehajtották a szultánnak ez intézkedését. Megállapították, hogy a ferencrendieknek „a pokolbeli sátánok gyülhelyéül és a kárhozatos ördögök fészkéül szolgáló fertelmes templomuk melletti barátlakók" valóban javításra szorult, és kijavítását megengedték. 31 8 Tehát: új templomok és kolostorok építését nem engedték meg, — azoknak pedig, melyek már a hódítás előtt fennálltak, megengedték ugyan kijavítását, jókarban tartását, de kibővítésüket nem tűrték. (Ugyanezt az elvet követték a systema idején III. Károly és Mária Terézia a protestánsok templomaira nézve.) Itt kell megemlítenünk azokat az érdekes adatokat, melyeket — részben Fermendzin nyomán — Magyary Pál jegyzett fel a mária-radnai kápolnának a török világban való sorsáról. Stipanich András, bosnyák missfifâs atya, e kápolnát (1640) újraépíttette. A török az új építményt (nyilván, mert Stipanich a Ihölyi török hatójáig engedeSlime nélkül épített) ágyúval szétlövette. így tehát Stipanich Konstantinápolyba ment, onnan hozott magával az építést megengedő fermánt és ennek alapján már építhetett, de itthon is kellett még baks'ist adnia a török hatóságnak. Mivel a kápolna ismét romiásnák indult, 1680 körül Stipanich utóda: Janich András atya, megint megkezdte megújítását. Ámde nemcsak abSb\an kelilett hagynia munkáját, hanem vállalkozásáért a lippai török bég még a talpára is veretett a szegény atyá31 4 U. o. 311. 31 5 U. o. 311. 31 6 U. o. 313. 31 7 U. o. 324. 31 8 U. o. 325. — Szilády Áronnak és Szilágyi Sándornak valamennyi, itt, a szegedi templomra és eonventre nézve idézett adata a szegedi convent levé/lltárából van merítve. — A templom javítására, a bővítés megtiltásával, adott engedelmeket, ugyancsak a szegedi iejvéLtárra való hivatkozással, Fridrich Orbán is említi. (II. 15.), de csak két sorban.