Pálffy Erzsébet: Páduai Szent Antal élete (Budapest 1929)

XXVII. FEJEZET. Csodák

A bollandisták följegyzései között klasszikus példákat találunk az elveszett holmik megtalálására. Kinában például elveszett egy hároméves kis gyermek. Sok hiábavaló keresés után végre Sz. Antal közbenjárására ráakadtak egy gép rostája alatt. Máshol, egy szerzetes vizet akart meríteni, de a vödör beleesett a kútba, úgy, hogy semmikében nem tudta kivenni. Gyorsan beszalad a zárdába, kihoz egy kis Sz. Antal szobrot, kötelet köt a nyakára és leereszti a kútba. Mikor pár perc múlva kihúzza, a szobor karján ott lóg a vödör is. Brüsszelben egy ügyvéd elveszti leírt védőbeszédjét, melyre pedig igen nagy szüksége lett volna. Sz. Antal közbenjárására megtalálja. Egy gazdag portugál család valamelyik tagja egy igen értékes gyűrűt kap vissza Sz. Antal közbenjárására. Másutt egy szegény apáca sopánkodik rózsafűzérjének egy elveszett szeme után, melyen igen sok búcsú volt. Amint szomorúan járkál a kertben, véletlenül a földre pillant s lábai előtt egy hangyát lát, amint éppen a sokat keresett rózsafüzérszemet cipeli . . . A „Voce di S. Antonio" c. lolyóírat 1924. VII. száma közli az alábbi levelet. „Főtisztelendő Atyám! A csodatevő Szent, ki mindig különös pártfogója volt családomnak, ismét csodálatos módon megsegített. 1924. június hó elsején, éppen azon a napon, mikor megkezdtük tiszteletére a tizenháromnapos ájtatosságot, kis unokámat, Pagáno Antalt (leányom, Maria Geracci és Gapitano Emanuel fiacskáját) sétálni vitte a Via Nomentana 10. sz. alatti lakásukról Antonio Grimaldi a 60. gyalogezred közlegénye. A gyermek valamiképen meg-