Pálffy Erzsébet: Páduai Szent Antal élete (Budapest 1929)

IX. FEJEZET. A lemondás útján

IX. FEJEZET. A lemondás útján. 1220. júniusában don Fernandez elhatározza, hogy nem halogatja tovább buzgó tervének megvalósítását. Sokat imádkozott, böjtölt és kérte a Szentlélek felvilágosító kegyelmét s most végre úgy érzi, hogy megismerte a Mindenható akaratát. Most már csak az alkalomra vár, hogy a kisebb testvérekkel is közölje tervét és a rendjükbe való felvételét kérje. Az alkalom nem késik sokáig. Pár nap múlva két kolduló barát jön a S. Crux zárdába. Don Fernandez azonnal cellájába vezeti őket és lábukhoz borulva alázatosan így szól: — Szívem egész hevével óhajtom rendi ruhátokat magamra venni, azzal az egy feltétellel, ha azonnal elküldtök a szaracénok közé, hol megszerezhetem a vértanúság pálmáját. A testvérek szeretettel ölelik meg don Fernandezt. Dicsérjük az Urat, — mondják örömmel, — ki rendünknek új tagot ajándékozott. Légy üdvözölve testvérünk. Szivünk nyitva áll minden jóakaratú lélek előtt s örvendünk, valahányszor valaki Ferenc atyánk nyomdokaiba lép, mivel ő Isten embere . . . — S mikor kaphatnám meg rendi ruhátokat? — Bármikor testvérem, mivel már fölszentelt pap vagy.