Pálffy Erzsébet: Páduai Szent Antal élete (Budapest 1929)

XVII. FEJEZET. Az apostoli hithirdető

XVII. FEJEZET. Az apostoli hithirdető. A XII. század elején egy veszedelmes tévtan ütötte fel fejét Franciaországban, az albigensek eret­neksége. Pierre de Bruis és tanítványa Henrik barát volt a megalapítója. A tévtant akkoriban Glervauxi Bernát Chablais nagy apostola elnyomta, de alig fél századdal később uj életre kelt a „Lyoni szegények" név alatt . . . Szédületes gyorsasággal terjedt ez az eretnekség. Megtámadták a katolikus hierarchiát, el­vetették az ószövetségi szentírást, Szűz Mária és a szentek tiszteletét és nem használták a szentségeket. Hiába küldött papokat megtérítésükre III. Jenő pápa, hasztalan sújtotta őket átokkal az 1163. évi zsinat, az eretnekség egyre terjedt. VIII. Gergely pápa békés uton akarta megtéríteni őket, de jóakaratú igyekeze­tére az volt a válasz, hogy megölték a pápai legá­tust. A gyilkosságban állítólag része volt még Ray­mondnak is, Toulouse grófjának . . . Ezt a várost ugyanis jóformán teljesen hatalmukba kerítették az eretnekek. A papokat elűzték, vagy meggyilkolták, úgy­szintén az apácákat is. Annak a kevés katolikusnak, aki még megmaradt, ugyancsak nehéz volt a helyzete. Egyetlen mentsváruk az a ferences zàrçla volt, melyet

Next

/
Oldalképek
Tartalom