Fr. Olsay Oswald O. F. M.: Morális istenszolgai érzület (Ludány 1937)

VI. Könyv - I. „Én" kapcsolódik az Úrba — értékeivel.

238 újítók próbálták fönntartani az erkölcsi értékeket. (Tanquerey D. i!\. e. 160.). C—« Midőn a primitiv őstörzsek nemzetté egyesültek, vagy amidőn egyik-másik primitiv őstörzs hódító útjára kelt, meghódítván a szomszéd törzseket, szintén nemzetté-országgá szélesedett; akkor a primitiv vallásélet rendszerint háttérbe szorult és mindig jobban homályba borult. A vallásélet ezen elhomályosodása ellen keltek fel a pogányok között «tán magától az Úrtól segített» Le Roy — észfényű lángoló férfiak, hogy a nemzeti életben is érvényre jusson a Nagy-Szellem fénye, megbecsülésben legyen része a mélyebb erkölcsnek és jutalmat nyerjen az erény, büntetést az aljasság. Ezeknél az «Úrtól megsegített» észfényü hitújító férfiaknak az a jellegzetességük, hogy a természetes rendit vallási igazságokat, a természetesrendi-eszményekkel úgy tudtak szóval és jelképekben átdolgozni, hogy csodálkozásba ringatták a hallgatóságot, aminek azután az lett a következménye, hogy felébredtek lélektavukban az etikai értékeszmék, a valláséleti eszmék, amelynek folyományakép jobbultak az erkölcsök és háttérbeszoríttattak: a gyomrok, a testek és a sátáni párnák... I>— Itt az elején visszautasítunk minden emberi magyarázatot, amely csak természetes forrást szeretne nyitni és mutatni a vallás-eredetre nézve. E visszautasításra elég a pogány primitívekre való hivatkozás, akik kultúrálatlanságuknál fogva nem is lettek volna képesek elméjükböl-akaratukból-érzelmeikből előhozni vallási életüket, hanem szükségképen önmagu-