Fr. Oslay Oswald O. F. M.: Morális istenszolgai érzület (Ludány 1936)

I. Könyv. Általános előismeretek. - 9. Szellemek megkülönböztetése

41 rövidség kedvéért, értjük a jó- és a rossz szelleme­ket, kiktől az erkölcsi jó vagy rossz mint legfőbb forrásból származik. Ennek fölismerésére a poste­riori úton kell haladnunk: gyümölcséről a gyökeret, énekéről a madarat... E célbői az okot kell föl­ismernünk. A célok és okok birodalmában eligazo­dásunkra legyen segítségünkre a jellemtan is. A CHARAKTEROLOGIÁBAN kézenfekvők a kö­vetkező megkülönböztetések, amelyeken keresztül a mélységbe léphetünk. a) A jellem külső rélecjét képezik a külső tevé­kenységek és ennek tapasztalható megnyilatkozásai; itt érzékelhetők legtöbbször az okok és a célok külsőképen; b) a jellem belső rétegéi alkotja az értelmi ér­vény és a céli igazság; azaz eszme; itt következteté­sekkel élünk; c) a jellem benső rétegébe tartoznak az akarati érték, a mellette szóló állásfoglalás, és a cselekvési vonatkozások; ide már csak intuícióval láthatunk; végül cl) a jellem magva, a személy én-je, mely önma­gát valósítja egységesen a célban; itt a hasonló élmények átvitele segíthet a legbiztosabban. (Dr. Schütz A.: Charakt. bU. a). Az erkölcstan és jellemtan szerint az ember: érzéki, szellemi és kegyelmi elemeit csak a vezető és a fő-cél, a törzscél képes egységesíteni. IIa tehát valaki azt óhajtja tudni, hogy jó, avagy rossz szellem motiválja, tartja hullámzásban belsejét, akkor leg­jobb, ha az illető egyén céljaiba néz és cselekedetei­nek eredményeit vizsgálgatja; továbbá, ha az én-be visszahúzódva onnét következtet a szellemekre. Per-

Next

/
Oldalképek
Tartalom