P. Martial Lekeux OFM: Mai ember könyörgése Assisi kis Szegényéhez

A csodálatos káptalan

— Valóban — kiáltott fel a bíboros — az Űr tábora és hadserege ez! Mikor mindnyájan összegyűltek, tiszteletreméltó atyjuk, Ferenc felemelkedett és a Szentlélek tüzétől hevítve beszélni kezdett: „Testvérek, sokat ígértünk, de nekünk még többet ígértek. Tartsuk meg ígéretünket és reméljük azt, amit nekünk ígértek. Az élvezet pillanatnyi, a büntetés örök. A szenvedés parányi, a dicsőség örök. Testvéreim, ne legyen gondotok az élelemre és arra, ami a testnek szükséges. Buzgólkodjatok az imában és Isten dicséretében. Életetek minden gondját pedig bízzátok Krisztusra, mivel Ö maga kifejezetten magára vállalta azt." „Szent Domonkos, aki szintén résztvett a nagy káptalanon, látta a testvérek sokaságát és hallotta Ferenc szavait. Szent Ferenc eljárását egyáltalán nem tartotta józannak. Biztosra vette, hogy ebben a nagy tömegben súlyos kellemetlenségek adódnak. Jézus Krisztus azonban arra ösztönözte a szélrózsa minden irányában lakó környékbelieket, hogy élelemmel rakják meg jól szamaraikat és sietve jöjjenek. Szent Domonkos szemrehányást tett magának azért, hogy az imént szívében elítélte Szent Ferencet. Letérdelt hát előtte és felkiáltott: Valóban, az Isten gondoskodik jámbor kis szegényeiről. ígérem, hogy a mai naptól kezdve én is megtartom az evangeliumi szegénységet." 78