P. Martial Lekeux OFM: Mai ember könyörgése Assisi kis Szegényéhez

Szent Dámján templom feszülete

merjelek Téged, hogy mindent felvilágosításod fényében s szent akaratod szerint tudjak csele­kedni." Édes kis Ferenc, milyen szép, igaz, ízig-vé­rig katolikus ez az ima, amelyet a Te szíved ta­lált ki. Csodálom, hogy alázatos egyszerűségé­ben mindent elmond. Azt mondjuk, hat éves korunktól ismerjük a katekizmust: „Mi végett vagyunk a világon?... Hogy Istent megismerjük, szeressük, neki szol­gáljunk s ezáltal üdvözüljünk ..." Szeretni és szolgálni Istent, mint az angya­lok! Ugyanaz a működésünk, ugyanaz a végtele­nül dicsőséges küldetésünk, amely egyedül méltó a teremtményhez, amelyben az értelem, ez az isteni szikra ragyog. Ö jaj, mit is teszünk mi értelmünkkel, ezzel a nemes fáklyával, amely által a mi akaratunk az Istenéhez igazod­hatna és újra istenivé lehetne? „Ti, akik láttok, mire használjátok a fényt?" Lehetséges-e, hogy azok, akik látnak, kevésbbé haladnak egyenesen, mint a vakok, hogy a teremtmények közt az ember tér le arról a csodálatos útról, amelyet Isten keze jelölt ki számára és amely az égbe vezet? De egyáltalán látunk-e mi? Kétségkívül a titok nyitja ez: szemünk annyit nézte a megha­misított fényeket, hogy megbetegedett, elhomá­lyosult. Imánknak először is a jerikói vak imá­30

Next

/
Oldalképek
Tartalom