P. Kőnig Kelemen: Alverna felé 2. kötet A szerzetes (Vác 1928)

d) A ferences testvér

Brisits Frigyesnek, a neves Írónak kedves szent Ferenc életrajzából oldalszámra kellene idéznünk.

1) „A legelső vonás, mely föltűnik a magyar franciskánus lelken : a missiós tevékenység . . . Ki nem venné észre ebben a sok-sok hősi szándékban szent Ferenc programmját: harcba szállni a hitért és vértanúságot szenvedni érte. Főként pedig a török hódoltság alatt alakul a ferences vonás teljessége. A meghódított területeken ők a magyar nép lelkiségének szolgái. Hősiességük felemelő és önzetlen ténye előtt még a török hatalom is nem egyszer meghajol habár máskor halállal bünteti őket. A magyar nép pedig, mely magára hagyatott árvaságában, üldöztetésében, egyedül bennük látta hitüknek s ugyanakkor történeti tudatuknak táplálóját, fenntartóját, hálából „barátainak" nevezte és nevezi ma is őket."(72 ) „A magyar ferencesek otthonai sohasem voltak Porciunkulák, avagy Rivo-tortók. A magyar ferencrendi kolostorok őrállomások, a melyek a magyarországi katholikus hit történetének kettős fejezete szerint szolgálták természetfeletti irányukkal a magyar történelmet. (74.) Kimagasló a magyar ferences léleknek legsajátosabb tartalma: az a történelmi ereje és szelleme, amely telve van nemzeti vonatkozásokkal. Szinte túlzás nélkül mondhatjuk: a J) Brisits Assisi szent Ferenc. P. Kőnis Kelemen: Alverna felé