P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

II. RÉSZ. - Jegyzetek

m) U. o. 81. 18

4) Erdődy család monyorókeréki levéltára; fasc. 69. nr. 315. Bártfai Szabó L. szíves közlése. 18

5) Esztergomi főkáptalan országos levéltára: garamszentbenedeki rész. Protoc. A pag. 322—323. Zákonyi Mihály igazgató szíves közlése. 18

6) U. o. Protoc. A. pag. 82. 18

T) Szerémi György II. Lajos és János királyok házi káplánja kulinaris latinságában is nagyon közel állhat az igazsághoz, mikor írja: Rex Ludovicus a puericia semper operabatur in lascivia puellarum, quia isti latrones aulici* sui docebant eum ad mala, quam ad bona, de quibus ego sepe visurus sum. Et ipse mala morte in aliquam paludem cum equo submersus erat, fertur dixisse. . . Ego dixi capellanis: Nonne Regina Maria fecit arcem in luppanarem cum ancillis suis..." Szerémi György—

Wenzel Gusztáv: Magyarország romlásáról Pest. 1857 121-122 lap. 18

8) Urbárium: kéziratos a könyv a gyöngyösi ferences kolostor levéltárában: az obszerváns testvérek gyűléséről, elöláróiról ír. Az 1533-ig terjedő részt 1533-ban írták. A 89. lapon olvasunk a mohácsi áldozatokról. 18

9) Szekfű IV. kötet 22. lap. 1

9°) „ IV. 19. m) Gyöngyösi levéltár. A török leveleket Hammer József fordította le 1839ben német nyelyre ; németből 1842-ben ültették magyarra. A magyar-német fordításba is becsúszott néhány hiba, miként azt Zsinka Ferenc, a török nyelv kitűnő ismerője, kimutatta. Az idézett levél az 1540. évi török fölvonulás kiáltványa, melynek másolatát a nagyobb helyekre szintén elkü'.dötték. ,9

2) Gyöngyösi levéltár: Chronicon seu Origó Fratrum de Observantia, kézirat Szálkáitól. 46. lap. A szécsényi levéltárban másolat van róla. „Tunc Turcorum exercitus ex parte Bude ascendit qui prope Taurinum omnia igne vastando ex alia parte alibi usque ad seczen (Szécsény) alibi ultra, et ita vastata in Hungaria ex altera parte per planiciem versus Ticzian (Tisza) ascenderunt usque ed mezekövesd, et tandem descendentes venerunt ad segedinum (Szeged) et infra omnia vastaverunt et perdiderunt et homines vei captivos abduxerunt vei occiderunt, et sic hungaria, quae erat murus et antemurale totius christianitatis periit..." Hasonlót olvasunk Blahó Vince — Verebélyi kéziratos rendi történetében (II. 74.) s P. Nagy András gyöngyösi kolostor történetében : utóbbiak elsorolják a kolostorokat is, melyek ez évben a töröknek áldozatul estek. 10

3) Blahó—Verebélyi II. 73—74 „Perierunt multa Claustra" s ezek elsorolása után hozzáteszi : „et innumerae Ecclesiae tarn saecularium, quam Religiosorum." lö

4) Chronicon Gyöngyös—Szécsényi másolat 47. lap. Ad annum 1527. „Hujus tempore orta est maxima partialitas in Regno Hungáriáé inter Principes et nobiles, quia una pars adhaesit Joanni Regi, quem prius communi voluntate Regia Corona coronarunt in Alba regali (Székesfehérvár), tandem multi consurrexerunt contra ipsum, et adhaeserunt Regi Ferdinando Alemano, qui erat Archidux Austriae et Dominus Infans Hyspaniae

... qui habuit conjugem filiam Ladislai Regis Hungáriáé et Patri Praedicto Ludovici Regis nomine Annam, quem Hungari Principes introduxerunt et coronarunt et sic Hungaria vastata est tarn per Alemanos quam per Hungaros utraque Parte sibi inimicantes et pauperes plurimum affligantes." 19

5) Chronicon ad annum 1529. Blahó—

Verebélyi 74. lap. „Anno 1529 factum est capitulum provinciale in Conventu nostro de Szécsén. Ubi in Ministrum Provincialem eligitur Fr. Martinus de Nágocs. In hoc capitulo passi sumus (!) magnos timorés et miseries per Alemanos, scilicet Lanczköneth (Landsknecht, az osztrák zsoldossereg) quorum capitaneus erat quidam Gotianus (Katzianer) nomine, homo crudelis. Piissimus tarnen Deus liberavit Fratres nostros de manibus ipsorum." Karácsonyi szerint (II. 577.) a szemtanú Iváncsi István, atyinai guardiám volt. 19

C) Blahó—Verebélyi 74. „Milites ... Ferdinandi—Zapolyio oppositi... post arcem Scepusiensem Joannis haereditatem occupavit, et plura alia oppida et castella jurisdictioni Ferdinandae subjecit." 19

T) Nagy Iván : Magyar családok. VII. 176. 1. 19

8) Karácsonyi L 390. II. 210. A Chronicon-ban a másoló tévesen 1526-ra írta a palotai esetet. Vásárhelyi meggyilkolását. Az eset csak 1533-ban történhetett. 19

9) Levelezőkönyv : latin nyelvű kódex a pesti ferencesek levéltárában. A