P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 7. Protestánsok Szécsényben

az új tan felütötte fejét. Segesvárott a mariánus Szegedi Gergely, a párisi Sorbonne tagja tartott nyilvános vitát a protestánsokkal. 3" 3) A szalvatoriánus tartomány is legképzettebb egyéneit szentelte erre a tisztre. így a többek közt Csáti Dömötört is. Csátival, a Pannónia bevételéről szóló híres ének szerzőjével már találkoztunk. A „nagy pápista ember"-t miként Csátit nevezik — bizonyára nem ok nélkül helyezte a rendi elöljáróság Szécsénybe. Láttuk, hogy Fülektől Nógrádig, a kis váraknak láncolata képezte a bányavárosok legkivülebb eső védvonalát. Szécsénynek a pöstyéni hídon keresztül, Kékkőn át, összeköttetése volt a bányavárosokkal. Miután Szécsény onnan remélt és kapott segélyt és segítséget, nem tudjuk másként elgondolni a dolgot, minthogy ezen összeköttetés révén a bánya­városok útján Szécsényben egyszerre hatalmasan ütötte fel fejét a protestántizmus. És ezért küldték Csátit elöljárói Szécsénybe, hogy a nagytudományú, szigorú szerzetes még idejében elfojtsa a pro­testántizmust. Igazat adunk Timár Kálmánnak : „A buzgó férfiút elő­szeretettel küldték elöljárói olyan városokba, hol a hitújítás már erősen tért hódított. A váradi prédikátor és pataki őr, mint a régi vallásnak őrszeme, rendületlen kitartással fáradozott egyháza és szerzete érdekében." 35 4) Székely István azzal vádolta Csátit, hogy a protestántizmushoz húzott, mert 1536-ban nála Juciper tábláját látta (a keresztény há­zasságot kicsúfoló tábla). A hamis történelmi beállításra Karácsonyi elveszti higgadtságát és nyersen vágja oda : „ostobaság" Székelytől, hogy Csátit ezzel „csúfolja". 3''") A Juciper tábláról mi épp ellenke­zőleg azt a következtetést vonjuk le, hogy Csáti nemcsak a káp­talani határozatok értelmében nyert engedélyt az ellenfél iratainak olvasására, de egyben cáfoló munkát is írt a protestántizmus ellen. Nagyváradon találkozhatott a mariánusok kiváló hittudósával, Szegedi Gergellyel, akinek szintén van Juciper táblája s aki szintén írt neves vitairatot a protestánsok ellen, cáfolva Dévai tételeit. 35 6) Amikor a káptalani határozatban azt találjuk, hogy a lutheránusokat cáfoló könyveket szabad olvasni a testvéreknek, önkéntelenül is az a gon­dolatunk támad, hogz az írói készséggel rendelkező Csáti azért tar­togatott magánál az ellenfél irataiból, mert cáfoló munkát írt a pro­testántizmus ellen. ! Csáti szécsényi munkájának véget vetett a török. A kolostor­ból elmenekült, életben maradt tagok más kolostorokban néztek eléje az újabb veszedelmeknek, míg az elöljárók a káptalan-gyűléseken próbálkoztak szembefordulni az árral. Gyöngyösön 1538-ban már a városi hatóság siet a testvérek megvédésére, mert a protestánsok — más érv hijján — csúnya rágalmakkal illeték. A szenvedett sérel­mek kemény szavakat adnak a káptalanokon résztvevők ajkára. Az 1546-os gyűlésen az „utálatos", „dögletes" (abominabilis, pestifera) herezis ellen foglalnak állást és felújítják a tévelybe esők elleni büntetést. Azok a testvérek, kik észak felé menekültek, a török területen kívüleső kolostorokba (Sárospatak, Czéke), szedhették

Next

/
Oldalképek
Tartalom