P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
II. RÉSZ. - b) A templom belseje, oltárak
György provinciális, a szent nagy tisztelője, festtette 1762-ben. Hogy hova került, nem sikerült megállapítani. Az által, hogy a szécsényi templomból más községek templomaiba kerültek oltárok (így Mátraszőllősbe, Megyerbe, Romhányba, Surányba, s ki tudja még hány községbe), ezáltal is nagy kultúrmissziót töltöttek be a szécsényi ferencesek, s nagyban mozdították elő az egyház szolgái és a nép művészi ízlését. Szép Mária szobor állott még a szentély végén, a Forgách család jóvoltából. Később a kordás egylet vette át a szobor gondozását ; egy ideig Zinder „Capitanissza" gondozta. Szép trónusom állott a szobor, melyet az ünnepeknek megfelelően, változó ruhába öltöztettek. II. József rendelete megfosztotta a szobrot ruháitól, dea császár halála után visszatértek a régi gyakorlatra ; még a mult század közepén is, régi időből származó ruhákról szóló leltárt* találtunk; sajnos csak jegyzéket, de ruhát nem. A templom felszerelései közül különös figyelmet érdemelnek még a szószék, a stallumok és az orgona. Szószéket először Perényi Mária, Balassa Gábor özvegye állított fel az első oszlopra, 1730-ban. De ez a szószék kicsinek bizonyult, azért Perényi Mária vallásos fia, Pál gróf, 1741-ben a jelenlegi nagy barokk szószéket készíttette. Igen sikerült alkotás. Mellvédjén lapos ornamentek vannak alkalmazva ; az oszloppillérek lábain a négy evangélista ülőszobra; a mennyezeten angyalokkal körülvett (hit-remény szeretet) földgömb felett a Jó Pásztor szobra. A stallumok az orgonakóruson állottak. Lehet, hogy eredetileg a templom szentélyébe készültek, mikor a zsolozsmát ott végezték, s csak később vitték fel a kórusra. Ezen föltevést alátámasztja az a: tény, hogy a padok nem töltötték ki a kórus üres terét, ezért a. padok széleihez toldalékként két gyóntatószéket faragtak. A stallumokat P. Kalcsó Albert szorgalmazta 1740-ben. Ez időben, még a szentélyben végezték a zsolozsma imát. Oszler Liborius asztalostestvér 1744-ben készült el velük. A stallumok tetejét kedves rokokóba átmenő ornamenttel látta el. A stallumokon remeték képei láthatók (köztük Salamon király !) A képeket Gergely Ferenc : nevű festő rajzolta, régi könyv réznyomású képeiről, 160 forintért. A költségek fedezéséhez hozzájárultak : Nemes Szabadhelyi János 25, Nemes Blaskovits József 10, Nemes Topolcsányi Miklós 4 forinttal ;.; és a következő plébánosok : Szabinai István herencsényi 14, Lanti István varbói 10, Antal Mihály marcali 10, Bitter Lőrinc pataki 10, Madarász Lőrinc ludányi 10, Turóczy Ferenc nagyzelöi 6, Balogh Sándor rimóczi 5, Iváncsics Sándor endrefalvi 4, és Virág László vilkei 2 forinttal : a többi költségeket a kolostor fedezte. (Az alsó soron levő képeket rossz akaratú egyén bemázolta). A stallumok előtt állott a régi pszaltériumtartó, pulpitus. 1771ben készült, Sághi András, a Forgách grófok házipapja, bőkezűségéből. XVI. Lajos- stílű építészeti elemekből szerkesztett, értékes alkotás. Négy sarkán szépen faragott, fejezetes oszlopok ajtószárnyas szekrényt díszítenek. A forgó könyvtartót két oldalt népies,.