P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

Bevezetés

Ezeket a könyv végén összegezzük, hogy bárki is megszakítás nélkül nyugodtan olvashassa a munkát . . . Jelen munka nagyobb része s a fönti bevezető sorok Szécsényben, a helyszínen Íródtak. A noviciát, minden pedagógiai lekötöttsége mellett is, nyújtott néha egy-egy csendes órát a történelmi múltban való elmerülésre. A szécsényi kolostor könyvtára és levéltára mellett sok adatot szolgáltatott a gyöngyösi, a pozsonyi és más kolostorok levéltára. Igen fontos és eddig feldolgozatlan okmányokat találtunk az Erdődy család levéltárában. E helyt hódolatteljes szavakban emlékezem meg a levéltár tulajdonosáról, méltóságos dr. Erdődy grófról, amiért oly kegyes volt a néhány napi kutatást és okmánymásolást lehetővé tenni. A noviciát azonban csak a legritkábban engedett kutatást, elutazást, így a történelmi adatok feltalásában jóakaratú egyénekre voltam utalva. A legnagyobb hálával tartozom méltóságos Bártfai Szabó Lászlónak : útbaigazításai nagy segítségemre voltak. Ugyancsak hálás köszönetemet fejezem ki jótanácsaikért, segítségükért: Erdey Ferencnek, a Nemzeti Múzeum érem-osztálya igazgatójának; Zákonyi Mihálynak, az esztergomi prímási levéltár igazgatójának; Jakubovich Emilnek az Országos Levéltár igazgatójának ; P. Takács Ince ferences theológiai tanárnak ; P. Kaizer Nándornak és P. Ángyán Aurélnak, a ferences történelem lelkes kutatóinak. A noviciát csendjéből közben a rendi elöljáróság bölcs intézkedése az egri kolostor forgalmas munkakörének élére állított. E munkakörben történelmet inkább lehet teremteni, alkotni, mint írni. A világháború, kommunizmus s a mai társadalom lelkisége mélységes örvényeket tár elénk. Mint egykor a török aknákat fúrt, hogy a hires egri várat légberöpítse, — a mai romlott közszellem az evangéliumi élet kétezeréves alkotásait aknázza alá: boldogító világnézetet, egészséges családi életet, civilizációt. A gyűlölet, az istentelenség szelleme az ínséget, a nyomort, a munkanélküliséget önti olajként arra a tűzre, melyet önmaga gyújtott. A létért, a boldogabb új ezer esztendős magyar jövőért való küzdelemben a maroknyi magyar ferences csapat dicső elődei nyomába lép s emberfeletti munkával igyekszik a lelki élet szebb világát, az evangélium többletét a letargiás magyarságba önteni. Ma még inkább fellegvár a kolostor, mint volt a múltban ; talajából szociális intézmények nőnek ki s lakói nemcsak védelmi harcot folytatnak, de hazai, külföldi misszionáriusai repülő osztagként, offenzív harcba indulnak. Mikor a százezernyi török rohant vad gyűlölettel Dobó kicsiny csapatára, penna helyett zászlót-csákányt ragadott az íródeák és regős, sőt a híressé vált egri nők is követ-kardot szorongattak. Napjaink szellemi harca is csatasorba szólít minden munkaerőt. Az írógépnek más berregni valója akad, mint a multat elővarázsolni, így a szécsényi kolostor története a Blahó Vincék, Kósa Jenők és más ferences történetírók művei sorsára (a könyvtár, levéltár porlepett iratai közé) jutott volna, ha áldozatos egri nők nem veszik