P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

II. RÉSZ. - Jegyzetek

12

6) Romer hagyaték I. 110 lap, Műemlékek Országos Bizottságánál, a Szépművészeti Muzeumban. m) Franknói : Hunyadiak és Jagellók 147. 12

8) Bölcskey Ödön I. m. I. 488. III. I. Történelmi tér 1901. 171-172. Megjegyezzük, hogy a Történelmi társ mások szerint a III. rendbe való Felvételt kérte s s kapta meg Széchenyi László. De ez tévedés. A rend kiválóbb barátait s jótevőit a rend kegyelem-kincsei osztályrészesévé tette, más szóval „confraternitásába* fogadta. 12

0) Erdődy levéltár. Lad. 96, fasc. 17, nr. 7. „. . . cum hys elapsis diebus Johannes filius suus ab hoc seculo decessisset..." 1

3°) Erdődy levéltár. Lad. 94 fasc 8 nr. 2. Lásd az oklevél-szöveget a 76 jegyzetben. 13

1) Fraknói. A Hunyadiak és Jagellák 165 1. 13

2) U. o. Tóth Szabó Pál 303. Aeneas Sylvius De Europe 1271 391 lap: „Insignis latro Examites (Axamit) natione Bohemus, Hussitarum pestifera labe infectus ..." 13

3) Tóth Szabó P. 337 1. 13

4) Mocsáry IV. 12. 13

5) Századok 1907. 203 lap. 18

C) Zichy okmánytár X. 177 I. 13

7) Virginia kódex. 13

8) Nógrád monográfiája 400—401. 4. 13

9) Karácsonyi : II. 565. Történelmi tár. 1895. 52. í

4°) Kath. Szemle. 1913. 371—272 (Nagy Béni dolgozata) Karácsonyi I. 58. "

l) Kath. Szemle (Nagy Béni) 1913. 380—382; Karácsonyi. I. 62—64. 14

2) P. Szabó Pius : Adalékok a Ferencesek történetéhez 69 lap. Említi, hogy a „konventuális írók" szerint „az observánsok" hamisan informálták a pápát, s 1467-ben csúfosan, physicai erőszakkal kergették ki a konventuálisokat". Kósa Jenő, a neves mariánus történetíró is részletesen szól e tárgyról, de még ő sem élezi ki ennyire az esetet, mint Szabó Piusnál olvassuk. Itt említjük meg, hogy konventuálisok alatt az enyhébb irányt követőket (nagyobb kolostorban lakók), az obszervánsok alatt a szigorúbb irányt követőket értjük. A „mariánus" és „szalvatoriánus" rendtartományokra való tagozódás az 1523-ban tartott bugos-i nagykáptalanon ment végbe. A mariánus tartomány régi tagjai konventuálisok, a szalvatoriánus tartomány tagjai obszervánsok voltak. 1454. óta azonban a magyaroszági konventuálisok között a szigorúbb szellem honosodott meg (lásd 57, 58 lap), 1517-ben X. Leo álláspontjára helyezkedtek s egyesültek az obszervánsokkal (lásd 66— 67 lap). Külföldön 1517 óta a konventuálisok, akik nem fogadták el X. Leo reformját, „minorita" elnevezés alatt különváltak, s külön ferences ágat képeznek. Magyarországba a török-világ után jöttek be. P. Kósa Jenő kéziratában hosszan tárgyal Szécsényről ; I. 56, 61—63; III. 283. Karácsonyi töbször idézi Kósát. Lapszámunk jelzése eltér Karácsonyi jelzésétől. Mi P. Takács Ince neves mariánus történetíró közléséből Kósa eredeti munkáját idézzük, — Karácsonyi pedig a pozsonyi kolostor valamelyik másolatából idéz. P. Takács Incénél levő példányon olvassuk : „Hoc opus est ipsum originale per ipsum authorem conscriptum". 14

3) Karácsonyi, I. 61. 283-284 ; 14

4) II. Pál bullája. Eredetije a gyöngyösi levéltárban: 1467. A bullában 1466 olvasható, de mivel II. Pál a flórenci évkezdést használja, ez a mi időszámításunk 1467. évét jelenti. Karácsonyi I. 177. — Bulla Piis fidelium. 58. oklevél a gyöngyösi levéltárban. 14

6) Nógrád vármegye története. 372—373 „Ha a rendház évkönyveinek hihetünk — olvassuk, — Guthi Mihály nádor szemet vetett a rendházhoz tartozó alapítványokra s az alatt, hogy a szerzetesek ott hagyták a rendházat, ennek javadalmait lefoglalta." A História Domus azonban egy szóval sem gyanúsítja Országh Mihályt, és az akkori korból származó semmiféle alapítványról nem tud. II. Pál pápa is nagyra becsülte Országh-ot. Egy tárgyunk körébe vágó leiratában (1468-ban) így ír a pápa a nádorról : dictus comes pro defensione fidei Catholicae contra per-