P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

II. RÉSZ. - 5. Szécsényről s a szécsényi kolostorról szóló irodalom; kútfők

Onody Bertalan : Széchény és a Széchényi váromladék. Vasárnapi Újság 1897. 45 képpel. Rómer: Jegyzőkönyv IX. 95, 104, 105 és XXVIII. 117. A műemlékék Országos Bizottságánál. Széchény: Hazánk s a Külföld. 1866. 10 képpel. Pintér Sándor: Szécsény és közvetlen vidéke, a honfoglalás előtti korban. Losoncz, 1897. N. 8 r. 91. lap. XIII. rajztábla. Ismertette Jakab, E. Századok 1907, 443—448. Archaeol. Értesítő 1897. 271—2. Csánki Dezső : Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I. 91. Schematismus Strigoniensis 1902. 15. Henszlmann Imre: Műeml. osztályozása Arch. Ért. 1885. XXXIX. Magyarország vármegyéi és városai : Nógrád vármegye 123., képekkel. Az egykorú Széchenyi vár régi tornya. — Hunîalvy I.: Magyarország és Erdély képekben II. 175. — Rajza Kimnach László, • Vasárnapi Újság 1894. 37. — Századok 1897. 447. — A Széchényi kastély és a barátok templom rajza, Kimnach Lászlótól, lásd az OsztrákMagyar Monarchia írásban és képben VI. 129. — Szécsény vidékén a Strázsaparton ősi sáncok: Archaeol Értesítő 1897. 271. Forgách kastély : Bártfai Szabó László : A Forgách család története. 439. 1. Forster művében idézi még néhány szécsényi harang feliratát. — Szám szerint Forster sok forrásra mutat rá; sajnos ezen források — egy-kettő kivételével — többnyire gyenge fajsúlyú újságcikkek, melyekben igazi értéket nem igen találni. Romer jegyzetein kívül legnagyobb értéket képvisel Nagy Emil dolgozata „Az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben" c. munkában. Régebben P. Hrebák Gergely írt dolgozatot a szécsényi kolostorról Szent Ferenc Hirnöke hasábjain, Pintér Sándor pedig a Szécsényi Hírlapban Szécsényről (1909.) Ujabb időben is foglalkozott a sajtó Szécsénnyel és a szécsényi kolostorral. így a Magyarság hozott cikket Radnóti István tollából (1926 ápr. 25.) és képes mellékletében illusztrációkat ; a Nemzeti Újság Csernyák Györgyi tollából a szécsényi kolostor és templom műkincseiről. (1929 máj. 19. Melléklet: Nemzeti szalon 11. 1.) Dr. Meszlényi Antal pedig a Magyar Kultúrában közölt értékes dolgozatot a szécsényi ferencesekről (1926) Barcza Imre — Dr. Thirring: „Budapest környéke; részleges magyar útikalauz c. munkájában találunk még Szécsényre vonatkozó adatokat. Legújabban pedig (1931) Fejér Lipót nyug. ig. tanító adott ki „Nógrád és Hont várainak története címen" füzetet, melyben több, mint két oldalon foglalkozik Szécsénnyel. Meszlényi a História Domusból merített; Fejér pedig a Századok c. folyóiratot használta forrásmunkának, Mocsáryn kívül. A