P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
II. RÉSZ. - 3. A novíciát története
Főtisztelendő Atya és Administrator ! Itt küldöm másolatban a szécsényi város tanácsához intézett levelemet, tudomány végett. 169. sz. — Nemzetes Tanács, Bizodalmas Uraim ! Kezemhez érkezett Eő Méltóságának, az esztergomi helyettes Püspöknek levele, melyben Eő hercegsége, országunk, Fő Méltóságú P/imásának, mult évi december 19-én kijelentett abbéli rendelését velem közölni méltóztatik, mi szerint, azon egyházi jövedelmek, mellyeket eddig Szécsény mezővárossátói, mint fiók egyháztól, a néhai Főtisztelendő Felső Ludányi plébánosok húztanak, ezentúl egyenesen és egyedül a város kebelében helyeztetett Ntisztelendő Szent Ferenc szerzetének zárdájára, magának a plébánosi hivatalnak minden kötelességével egyetemben, által ruháztatnak. — Erről a Nemzetes Tanácsot, mult évben hozzám küldött 29-ik novemberi és 11-ik decemberi két rendbeli leveleinek következtében hivatalosan tudósítván, jelentem egyersmind azt is, hogy tehát valamint az évenkinti készpénzbeli egyházi járandóság, ugy a folytonos stóláris jövedelmek is, ezentúl az emiitett legfelsőbb Egyházi rendeletnek eredményéül, a fent tisztelt zárdának pénztárába lesznek utasítandók. — A szőllő azonban, jóllehet az Szécsény városénak határában vagyon, magának az alapitónak kivánsága. és a Canonica visitátionak nyilvánságos rendelete szerint, ezentúl is a Felső Ludányi Plébános Uraknak kezében maradand. — Költ Rimóczon március 31-én 1842. — Ájtatosságába ajánlott, tisztelettel maradok Rimoczon ugyanazon napon Atyaságodnak alázatos szolgája és barátja Jekelfalusy Vincze alesperes. 2 G) A pecsétes levél borítékján egykorú írás latinnyelven feljegyezte, hogy mostantól a kolostor fogja megkapni a ludányi plébános járandóságát. Kin múlott mégis, hogy a mai napig ezt az ügyet senki sem szorgalmazta, nem tudjuk. Csak a kolostor történetének írása közben került elő a régi iratok közül ez a fontos okmány. A plébánia anyagi történetében legújabban, a birtok felosztások alkalmával hasították ki 20 holdnyi területet a dolányi határon a szécsényi plébánia javára. A nép vallás-erkölcsi életéről történelmi részben foglalkoztunk. — Nemzetiségi szempontból érdemes megfigyelni az oklevelekben előforduló neveket : a város és vidék mindig magyar volt, csak időközben jöttek tótok és németek Szécsénybe. 3. A noviciát története. A tartomány palántaháza — A ferences nevelés története : a noviciát ősi szelleme; a XVIII. század szép nevelése; hanyatlás; a napjainki nevelési módszer. A régiek kedves kifejezése : az újoncház a tartomány palántaháza. A világból idekerülnek a hőslelkű ifjak, akik keveslik azt a küzdelmet, melyet a világ nyújt, és nagylelkűségükben mindazt óhajtják az isteni szeretet serpenyőjére helyezni, ami a világ előtt kedves és értékes : a testet, magát a világot és a szabadságot, a hármas fogadalom által. Az újoncházban szívják magukba azt a szellemet, mely őket az áldozatok öntudatos hozatalára képesíti. Ős-időktől fogva azért a legnagyobb gonddal őrködtek a szer-
