P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 16. Viharokon keresztül szebb világ felé

mint az elleniéi. A csehek a háborúban szerzett gyakorlatukhoz híven, feltartották kezüket, — megadták magukat. A legkülönösebb az volt, hogy parancsnokuk írást mutatott fel, melynek értelmében a magyar kormány megtiltja, hogy a visszavonuló cseheket a magyarok meg­támadják. Erre küldönc szaladt Szécsénybe, ahonnan Budapestre telefonáltak, hogy mit tegyenek. De miután a küldönc, a válasz, túl­sókéig késett, átengedték a cseheket felszerelésükkel együtt. Alig mentek át a hídon, megérkezett a küldönc azzal az üzenettel, hogy le kell szerelni a cseheket és mint foglyokat bekísérni. Késő volt. (i:, (') Nótaszóval vonultak haza a szécsényiek. Azon éjtszaka akadt dolguk a kocsmárosoknak. Másnap reggel néhány katona elfoglal­hatta volna Szécsényt : az emberek javarésze leitta magát. Szomorú magyar szokás . . . Február. A házfőnök, mint a járási és helybeli népjóléti bizott­ság elnöke, segélyezi a szegény népet ruhával, élelemmel. De las­sanként mindenből kifogynak. A kolostorban is romlott olajat égetnek. Zsír nincs, liszt nincs. Március 21. Futó tűzként terjed el a rémhír: a kormány le­mondott, Budapesten kikiáltották a proletárdiktatúrát. Mindeki elveszti fejét. Most már nincsen többé szent dolog a világon, amit lábbal nem tipornak. A nemzeti lobogót is sárba tapossák. A zsidó elvtársak szabadjára grasszálnak. Első ténykedés : az Egyházat szétválasztják az államtól, az egyházi vagyont lefoglalják, az alapítványokat kon­fiskálják, a vallásoktatást beszüntetik ; a szerzetesek és szerzetesnők az országban csak akkor maradhatnak, ha levetik szerzetesi öltö­nyüket . . . Szécsényben is kikiáltják a proletárdiktatúrát, B. borbély elvtárs vezetésével. Április 3-án a „Munkás, katona és paraszt tanács" az iskolába küldötte a vallástan eltörléséről szóló és a szerzetesnők elleni rende­letet. A gyermeksereg hangosan felzokogott. A nővérekkel körmön­font rászedéssel aláíratták a rendeletet. De mikor megtudták, hogy aláírásuk szerzetesi életük megtagadását vonja maga után, az alá­írást visszavonták. Május 1. A kilenc órai szentmisén a direktórium testületileg jelenik meg. Utána a népet a városháza terére vezénylik, ahol szó­noklatokat tartanak. Aztán kivezetik a gyereksereget a vásártérre, ahol számukra — nagy késéssel — gulyást főzetnek üstökben. A városba vörös katonák jönnek. Május 5. A csehek támadni készülnek. A vörösök megtudják a csehek szándékát, azért előre készülnek a védelemre. Balassa­gyarmatról itt volt egy vasutascsapat is, akik januárban oly vitézül küzdöttek. A csehek támadtak. A vörösök ellentámadásba mentek gép­fegyverek fedezete alatt. Egyik szárnyukkal a Putri-tanya emelkedé­séig jutottak: de tovább nem mehettek, mert hátuk mögött páncél­vonat elvágta az előretolt frontot a csapattól. A síneken lassan, de biztosan vonult előre a csehek páncélvonatja. Az elvágott frontré­szen, a vörös katonák között volt P. Rajnér is. A vörösök senkit

Next

/
Oldalképek
Tartalom