P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 2. Élet az ősi kolostorban
kellemes érzéssel tölti el lelkét ; bizakodva reméli, hogy a jövőben sem fog lankadni a kunok megtérítése iránti lelkesedés.' 1) Corvinoi János, és Rubruck Vilmos tatárországon keresztül Kínáig jut. Magyarországi ferencesek is járnak a tatárok közt és itt magyarországi vértanúi vannak a rendnek. Különösen nagy munkásságot fejtettek ki ezen században a magyar ferencesek a kunok megtérítése körül. Közben a délvidéken Boszniából fölfelé jön a testvéreknek egy másik csoportja, melyhez lassankint magyarországiak is csatlakoznak, ők viszont a bolgárokat térítik. Áldozatos munkásságukért a királyok pártfogoltjai. Mikor (a bosnyák vikárius jelentése szerint 50 nap alatt) 200.000 bolgárt térítenek meg a testvérek, Nagy Lajos a rendtől nagyszámú — akár 2000 — hithirdetőt kér. „íme a vidékek már megfehéredtek az aratásra, de nincsenek, kik az aratást kezeljék és a termékenységet az örök élet csűrébe összegyűjtsék."' 2) Idehaza is elégszer nyílik alkalmuk hősiességük, áldozatosságuk kimutatására. 1348-ban országos csapásként zúdul végig a fekete halál. Nyomán falvak, vidékek szinte kivesznek. Odaadással áldozzák fel magukat, noha sokakat közülök magával ragad a vész. Szép történelmi múltra tekinthet vissza tehát a rend, mikor Róbert Károly vette át az ország kormányzását. Mint láttuk, neki nagy nehézségekkel kellett megküzdenie, a tatárjárás után még fönnmaradt belső veszedelmekkel, s a királyválasztás okozta ellentétekkel. Ha nem kerül a kemény kezű és uralkodásra termett Róbert Károly az ország élére, talán széthullott volna Magyarország. A tárgyilagos történetíró előtt Róbert Károlynak nagyobb érdemei vannak, mint Nagynak nevezett Lajos fiának.' 3) Róbert Károly pedig úgyszólván egyesegyedül Gentilis bíboros, pápai követnek köszönhette megválasztását. A kiváló diplomata mozdított el minden akadályt a megválasztás útjából. Ugyancsak tevékenyen működött közre Róbert Károly megválasztásán a nagy-tudományú Haymo magyar ferences tartományfőnök is. A fontosabb ténykedéseknél ott találjuk ; a koronázási diploma aláírói között is szerepel a neve. Nagy Lajos pedig annyira szerette a ferenceseket, hogy ferences lelkiatyja állandóan kisérte útjaiban, még háborúban is. EgriKétyi János atyától kapjuk irodalomtörténelmünk értékes leírásait. Aversa ostromlása alkalmával a király lábát nyíl találta — olvassuk a feljegyzésekben. Arra gondolva, hogy a nyíl mérgezett, a király a legrosszabbra volt elkészülve. Fejét János páter karjaiba hajtotta, e szavakkal ; „Isten a megmondhatója, hogy teljes lelkemmel a minorita (ferences) testvéreké vagyok. Azért, amint látod, hogy meghaltam, vedd magadhoz fejemet és szívemet és vidd el anyámnak és amikor ő keserűsséggel megsiratott, temesd el Esztergomban, Béla király sírja mellett a Boldogságos Szűz minoritarendi templomában, amelyben most és mindenkoron kívánságom, hogy eltemessenek".' 4) Ilyen kedvező körülmények között indult meg az élet a szécsényi. kolostorban. Bizalommal nézünk története elé. Önként vetődik fel lelkünkben a kérdés: hány tudóst adott az Egyháznak, és a hazának? Hány kódex-írót rejtettek falai? Hány szent