P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 2. Élet az ősi kolostorban

2-1 hozott az országra az „igazi boldogságot" lehelő ferences csoport. Szerencsére megelőzték a tatárhordák betörését és az országot előre megerősítették a csapás elviselésére. A rend iránti szeretetet rend­kívül emelte az 1235. esztendő. Ekkor ékesítette az Egyház András magyar király leányát, Erzsébet thüringiai őrgrófnőt, a szentek dicső koszorújával. Tüneményes életszentsége, mely a ferences életfán nyílott, csodálatra ragadja minden idők lelkeit. Erzsébet bol­dognak hirdette magát, hogy megismerte és követhette Szent Fe­renc életét és ajándékba kapta a szeráfi Atya kopott palástját. Szenttéavatása egyben Szent Ferenc rendjének dicsőségét emelte. A Szent Ferencek, Szent Klárák mellé sorakozik ferences hajtásként Szent Erzsébet, a III. rend tündöklő csillaga ... A legter­mészetesebb, hogy Szent Erzsébet rokonsága itthon a rend iránt a legnagyobb jóakarattal viseltetett, különösképen pedig az ifjú király, IV. Béla. Annyira szerette a ferenceseket, hogy nemcsak ko­lostort épített számukra, hanem még halála után is az általa épített esztergomi kolostorban akart megpihenni. Gyóntatója, lelkiatyja fe­rences volt s tanácsadói között is ferenceseket találunk, sőt udvari papjai közt szereplő ferenceseket diplomáciai küldetésekre is felhasz­nálta. Közben az országra zúdult a nagy katasztrófa, a tatárjárás. Hogy a király a csapás alatt nem roppant össze, abban nagy érde­mük van a kíséretéhez tartozó, a királyt vigasztaló ferenceseknek. A szenvedések, csapások idején nőttön-nő a ferencesek lelki ereje, így lettek az ország második honalapítójának jobbkezei, támaszai. — Ugyancsak négy ferencest találunk a király mellett, mikor fiával, V. Istvánnal kibékül. Különös idők voltak ezek. A pogány vadságból úgy látszik sok maradt vissza. A kereszténység nem tudta az embereket egyszerre átalakítani. Erőszak és kegyetlenség még később is felütötte a fejét, mint láttuk az előző fejezetben. Más oldalról azonban a keresztény­ségnek a bája, kelleme, természetfelettisége is elömlik ezen a koron. Főleg a kolostorok lehelték az éleiszentség illatát. Legkiváltképen a Nyulak szigetéről áradt a Boldog Margitok csodás, vonzó életszent­sége . . . Ezen kolostorok hatására célozva, még az Árpád királyok alatt emlegették a külföldön : „Ha élő angyalokat akartok látni, men­jetek Magyarországba." 6 3) Szent Domonkos és Szent Ferenc rendje az egész társadalom megnemesítését tűzte ki céljául. Szent Ferenc és rendje hármas fronton küldte seregét a társadalom meghódítására: I., II. és III. rendje által. Külön nagyhatású tanulmányt képezne annak a kimutatása, hogy a ferences szellem minő átalakító hatást gyakorolt az országra. A XIV. çs XV. század a ferences szellem ha­tása alatt állott. Az ősi nyelvemlékek, kódexek nagyrészt ferences vonatkozásúak. Általuk Szent Ferenc szépséges lelkisége áradt szét az országban .. . Ez időszakban a rend fennen lobogtatta a tudomány, az éleiszentség, az áldozatkészség zászlaját. Az akkori idők tudományos színvonalának magaslatán állottak. Éppen azért üdvös hatást gyakoroltak a magyar Egyház tudományos

Next

/
Oldalképek
Tartalom