P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 10. P. Bárkányi János Szécsény második megalapítója
A kolostornak is kijutott a nagynevű vendégekből. Itt szállt meg Telekessy, a híres egri püspök; Illyés samandrai püspök, az esztergomi egyházmegye kiküldötte; Dőlni püspök, a váci püspöki helynök és számosan mások. A kolostornak akkor csak két szárnya volt még, a kolostor tagjai egy-két szobában zsugorodtak össze, hogy helyet adjanak nagy vendégeiknek. 51 8) Szeptember 12-én kezdődött el az országgyűlés, mely szünet nélkül tartott október 2-ig. A legkimagaslóbb nap szeptember 20-a volt. Telekessy egri érsek nagymisét és szentbeszédet tartott az ország nagy sátrában. Ezen a napon kiáltották ki Rákóczi Ferencet „az Haza szabadságáért összeszövetkezett magyarok a szövetséges rendek igazán való vezérlésére Vezérlő Fejedelemmé". Hű generálisai emelték fel a Vezérlő Fejedelmet háromszoros „vivát" kiáltással, síp-, dob- és trombitaszó harsogása közben. Á gyűlés nagy ebéddel s lelkes hangulatban kezdődött, de a következő napokban elkeseredett harc indult meg a protestánsok és katolikusok között. A protestánsok nyíltan kiáltották oda a Vezérlő Fejedelemnek, hogy mielőtt békéről vagy háborúról tárgyalnának, orvosolja a felekezetek sérelmeit. Megindult a lavina, melynek sodrását csak ideig-óráig sikerült megfelelő mederben tartani . . . A tárgyalások menetébe a kolostor refekíóriuma is belekapcsolódott. Az ellentét pontjai a jezsuiták és a templomok körül forogtak. A protestánsok a jezsuitákat ki akarták tiltani Magyarországból. A jezsuiták részéről Fabiánovics hitszónok jelent meg és erős érvekkel védte rendjét. Sajnos, eredmény nélkül. A szenvedélyektől fűtött protestánsokat nem lehetett meggyőzni, amint elfogult egyéneket semmiféle érv meg nem győz. Fabiánovics hiába adta be írásban rendje okadatolását. Erre aztán a katolikus főurakat kölön meghívóban hívták essze gyűlésre. A gyűlésterem a kolostor refektóriuma (ebédlője) volt (mely terem jelenleg a laikus-noviciusok hálóterme). Márky nem említi ezen ellengyűlést; de a régi szerzők egyhangúlag beszélnek róla. Mocsáry ezeket írja: „Ezen gyülésmenetben Fabiánovics János Jézus Társaságában lévő pap és a jezsuiták egyik követje, Rákóczi elejibe menvén, kinek sátora Szécsény alatt egy emeltebb helyen volt, kezeihez adta kérő levelét, melyre Szent Mihály hava 23-ik napján a Római Katholika vallást követő rendek Szent Ferencz Rendjén levő szerzetesek ebédlő-szobájában összegyülekeztek, de minden végzés nélkül oszlottak széjjel."'' 1 0) Mocsáry ezen megállapításában Katonára hivatkozik. Azonban Katona éppen az ellenkezőjét állítja. A katolikus előkelőségek a katolikusok elleni pontok megcáfolására — olvassuk Katonánál — a ferencesek ebédlőjében jöttek össze tanácskozni. Főleg a mágnások és világi előkelőségek döntésére egyhangú megegyezéssel kialakult és Koller Ferenc, a gyűlés jegyzője által szerkesztett igazságos követeléseiket e sorok kíséretében adták át a Fejedelemnek: „Ezen alázatos, igazságos instantia recommendáltatik méltóságos Vezérlő Fejedelem urunknak, a tekintetes, nemes katholikus status által." '" 2 0) „Az kilencven templom dolgában" pedig a gyűlés elé terjesz-
