P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 10. P. Bárkányi János Szécsény második megalapítója
conventus) behallatszana az aulikusok lármája. A jótevő szomszédsága nem megvetésre méltó, de a kolostort esetleges kellemetlenségektől is meg kell menteni. így ítélem meg én fr. Bárkányi János a helyzetet." 50 0) 1690. tavaszán indult meg a nagy építőmunka. Bárkányi társai : Horváth Bonaventura magyar szónok, Bruczky György szláv szónok, Maróti Vazul Koháry házi káplánja, Vadbák Domonkos prokurátor és két laikus testvér, Dráblóczky Boldizsár és Viza László. Az alsó helyiségeket lakhatókká tették és szerzetesi életet kezdettek élni. A nép lelkébe erőt, kitartást csepegtettek, úgy hogy Szécsény lassankint helyreállt olyannyira, hogy egy évtized múlva falai közé fogadhatta a Vezérlő Fejedelmet. Bárkányi tudta, hogy a szécsényi kolostornak még sok nehézséggel kell megküzdenie. Jóságos szívében az általa újra alapított kolostornak még akként igyekezett segítségére lenni, hogy a sajáthasználatára kapott könyveket átengedte, visszahagyta a szécsényi kolostor könyvtárának. À könyvtári könyvek többjében találjuk Bárkányi aláírását, bejegyzését. Egyikben szép írással jegyzi be: engem visszahagyott (relictus sum) a szécsényi kolostorban P. Bárkányi János. Egy másikban, melynek mását közöljük (Hugo bíboros híres Concordantiájában) azt jegyzi be, hogy a haza iránti szeretetből hagyja vissza a könyvet. Mielőtt Bárkányi és a kolostor további történetére térnénk, egy tévedést kell kiigazítanunk. Nógrád vármegye monográfiájában olvassuk : „A törökök kiűzése után a gyöngyösi convent Bárkányi József (?) rendi tagját küldötte ki, aki ekkor a Szentlélek templomában kocsioldalt alkalmazván oltárul, mondott misét, és bement a zárdába, hol annak templomában megkeresztelte Nagy János halászi csecsemőt. Tehát sem a török, sem más ellenség nem rongálta meg sem a várban, sem a váron kívül levő templomot és a vörös rézből készült medence most is ott áll a zárda templomában, hol a török berohanásakor állott."' 0 1) Azon tényből, hogy Bárkányi misézett és keresztelt, túlságosan messzemenő következtetéseket vontak, figyelmen kívül hagyva a tényeknek azon óriási láncolatát, mely világossá teszi, hogy Bárkányi s Nagy András szavai szerint hasonló volt Szécsény Jeruzsálem pusztulásához, mert itt sem maradt kő kövön. — A tévedés a dolgok lényegének nem ismeréséből származik : a misemondásnak nem elengedhetetlen feltétele az oltár és templom, hanem az oltárkő, melyet templomon kívül is fel lehet állítani, miként ma is sokszor van tábori mise, mikor asztalra helyezik az oltárkövet. Bárkányi is így misézett. A keresztség-szentségének feladásánál is nem a keresztelőkút, hanem a keresztelővíz a lényeges előfeltétel. Bárkányi gyakorlati lelkipásztor volt, előre gondoskodott mindenről s magával hozta a szentségek feladásához szükségeseket. Láttuk, hogy Halásziban is végsőszentségekkel látta el a betegeket. A szécsényi templom jelenlegi keresztkútjára tekintve, az ember azonnal észreveszi, hogy a mult században készült egyszerű munka. Es a zárda História Domusa 1854 november havában említi is, hogy a.
