P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 9. Második török hódoltság
Szécsényben csak a vártól távolabb húzta meg magát a szegény nép. A kincstár alattvalóiként nyögtek a rabszolgaiga alatt. Húzták az igát, hogy a török annál szabadabban élhessen a Kórán nyújtotta vágyainak megfelelően. A Nagyszombatban maradt esztergom-egyházmegyei levéltár Elenchusában találtunk 1665-ből származó feljegyzést, a szécsényi bíró és esküdtek valamilyen ügyében : „Szécsényiensis oppidi iudex et jurati 1665. 59. — Az aktatengerben nem sikerült ráakadnunk a fontos okmányra. A kényúr dölyfösségével adja ki a szécsényi Bali bég rendeleteit: „Mi az hatalmas és győzhetetlen vitézkedő török császárnak Széchén, Hollóky, Bujáky és Hatvany végh váraknak, praesidiumnak Főhelytartójának az Tekintetes és Nagyságos vitézlő Bali bég ..." Signatum Sechen 18 martii 1668. 46 5) A megszállás ezen ideje alatt a szécsényi testvérek új hajtásként oltódtak bele más kolostorok életfájába s így bőségesen vették ki "részüket az ország vérkeringésének felújítási munkájából. Gyöngyösön és Szegeden kívül a legtöbbet Kecskeméten dolgoztak a magyar ferencesek. Nem lehet elég híven lefesteni a pusztulást, mely az országban a török-tatár hordák nyomán támadt. Üszkös romhalmazhoz hasonlíthatnék az országot. Még 1597-ben írta Hártyán János megyei alispán : „Az tatárok szent György napján feljövének és rablásáért a szegénység megfutamodók, az egész föld elpusztula, kit levágának, kit elvivék az szegénységbe. Másodszor ismét aratáskor feljővén az ellenség, úgy mint teljességgel Ónodig, kit honn kapának a szegénységbe mind elrablák, hanem csak az három város marada Pest vármegyében, Kecskemét, Cegléd, Kőrös. . ," 46 6) Ez a három város is erősen sorvadt; Kecskeméten 580 házból 327, Kőrösön 180-ból 100, Cegléden 150-ből 80 maradt. 46 7) A ferencesek jöttek újra e vidékre, hogy reményt csepegtessenek a csüggeteg lelkekbe. Délen és északon tengődött még az agyonsanyargatott nép. Micsoda lelki erő kellett ahhoz, hogy évtizedeket töltsenek ilyen emberi erőket meghaladó munkában ! Jászberényi Gáspár nagy érdemeket szerzett azzal, hogy a testvérek munkateljesítményére néhány adatot összegyűjtött. 1693-ban a Heves-Szolnok-megyei főispán, Almássy János, Koós Pál gyöngyösi bíró, Zamoczky András gyöngyösi esküdt, Almássy András gyöngyösi plébános, Magvezi Gáspár patai plébános és Baranyai János gyöngyösi káplán igazolják, hogy a török világ alatt a gyöngyösi atyák nemcsak Gyöngyöst, de a vidéket is életveszélyek közt pasztorálták. (Saepius cum periculo vitae acessisse.) Főleg Egerben és Hatvanban. Aláírásukkal és pecsétjükkel hitelesítik tanúsítványukat. 46 8) A gyöngyösi működési kör időközben tágult. Sokat fejez ki ennek igazolására az erősen protestáns Gróf Balassa Imrének 1679ből származó menedéklevele, melyet a gyöngyösi testvéreknek adott. „Gróf Balassa vitéz, Pest Pilis és Sojt vármegyéknek főispánja, Beszíercze, Divi, Kékkő, Salgó, Surán, Eberhard kőváraknak örökös ura etc." „Ez levelem mutató két Páter szent Ferencz szerzetiből a gyön-
