P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 1. A kolostor alapítása

nikánusokat szerepelteti Szécsényben. Fölsorolja az ősi domonkos kolostorokat. A 29. zárda a szécsényi („férfi rendház"). Ugyancsak ők voltak Szécsényben Ferrari,

4

4) Karcsú Arzén,

4

0) és a domonkosok évkönyvei

4") szerint is. Iványi kutatásai közben több régi oklevélben szintén találkozik a szécsényi domonkos kolostor nevével

4

7) Ilyen súlyos és megbízható följegyzések után mégis azt mondjuk, hogy a domonkosok soha sem foglalták el a nógrádmegyei szécsényi kolostort, — mert ennek a kolostornak kezdettől fogva és mindvégig ferencesek voltak a lakói. Állításunkat Eubel német minorita kódex kiadványának adatára építjük s a következő fejezetek történetével igazoljuk. Eu&el apostoli gyóntató a Szent Péter bazilikában, a vatikáni levéltárban végzett kutatásai eredményeként 1892-ben adta ki az 1960. számú vatikáni kódexet, mely az 1324 és 1344 közötti időből származik. Ez a kódex elsorolja az akkori időben létezett ferences tartományok és kolostorok neveit. A magyar provinciának 1334-ből származó jegyzékében már megtaláljuk az esztergomi őrségbe osztott szécsényi kolostort

4

8). A vatikáni kódex tehát közelebbről jelöli meg a szécsényi ferences kolostort: az esztergomi ferences őrséghez tartozik kezdettől fogva. Ezen mindent megmagyarázó és megdönthetetlen történelmi bizonyíték lefektetése után, más megoldást kell keresni a szécsényi domonkos kolostor létezésére nézve. Talán a patak mellett fekvő Szécsény községbe költöztek a domonkosok, kolostort emelve a Szent Germánus templom mellé ? Történelmünk folyamán látni fogjuk, hogy e templom mellett állott egy nagyobb épület, melyet 1400-tól „ispotálynak" használtak. Alig hihetjük azonban, hogy az Egyház ilyen kis helyen két kolduló rend letelepedését megengedte volna. Eltekintve attól, hogy Szécsény neve lehetetlen változatokban olvasható régi okleveleken — Seccin, Seccze, Zechen, Zechien stb. — ez a tény is nagy óvatosságra int a hely megjelölésénél, mert ilyen nevek alatt könnyen Szekcső, Szécs stb. helyneveket is olvashatunk. Bizonyosabb azonban azon föltevésünk, hogy a domonkos szécsényi kolostor az országnak másik Szécsényében épült. Tudvalevőleg több Szécsény volt és van jelenleg is az országban. Itt számításba leginkább a vas- vagy csanád-megyei Szécsény jöhet.

4

0) De ha Péterffynek adunk igazat, hogy Széchenyi Tamás eredetileg a domonkosokra gondolt — miért esett választása mégis a ferencesekre ? Ujabb kutatások megmagyarázzák ezen kérdést. Mialatt a kolostort tető alá hozták, Széchenyi Tamás életében nagy esemény történt. Első felesége elhunytával új családi tűzhelyt alapított : feleségül vette a királyné közeli rokonát, Auswitzi Anna hercegnőt. 1332-ben kellett ezen nagyjelentőségű házasságnak megköttetni; mert az 1333 nov. 22-i oklevélben a király már „proximus noster", tehát közeli rokonának mondja Tamás vajdát.

5

0) Ha Széchenyi Tamás egyáltalán habozott azt illetőleg, hogy