P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 8. Felvonuló hadak országútjában
Tilli fehérhegyi győzelmére Bethlen Nagyszombatból Kassára vonult vissza. 1623-ban újra elkezdődött a harc. Bethlen a protestáns szövetséggel együttesen készült Ferdinánd ellen. Azonban északon « Wallenstein döntő győzelmet aratott Mansfelden, akinek francia pénzen összegyűjtött hadát a csata után nyomon követte és aprította. Mansfeld Szilézián keresztül Magyarországba szökött vert hadával, hogy Bethlennel egyesülve, keletről támadjon. Mansfeld csak megtépázott és agyoncsigázott kis csapattal tudott az Ipoly-völgyben Bethlenhez csatlakozni. Bethlen serege az Ipoly völgyében táborozott a Palánktól Szakaiig húzódó völgyben. Serege egyik részét a török csapatok képezték. Somlyai szécsényi házfőnök és tartományfőnök ez időtájt jegyzi fel a rendi káptalanokról szóló naplójában : „Mansfeld átkelt a túróci és liptói hegyeken és a Szécsény melletti Szakainál csatlakozott Bethlenhez. A császár vezére, Wallenstein hatalmas seregével Palánknál találkozott velük ; de az erdélyi csapatok, valamint Mansfeld katonái és a törökök, mielőtt összeütközésre került volna a sor, az éjtszaka leple alatt továbbálltak." 40 7) Az összecsapás elmaradt, Bethlen kimerült seregével nem mert megütközni. Az esetben a legszomorúbb az volt, hogy Bethlennel török csapatok táboroztak Szécsény alatt. Nem csoda, hogy Szécsény és vidékére megnövekedett a török étvágya. A nagy hadseregek elvonultával Szécsény nem maradt csendben. A töröknek fájt, hogy Szécsényt és vidékét Pálffy győzelme óta elvesztette. Ravasz fondorlatokkal igyekezett a békealkudozásokban visszanyerni az Ipoly-völgyet. A zsitvatoroki békénél tett is erre kísérletet, szerencsére sikertelenül. 40 8) Mikor aztán végképp elesett Szécsénytől, betörésekkel igyekezett magát kárpótolni. De a szécsényi katonaság sem volt rest, nemcsak bátran megvédte a várat, hanem közben a törökön is rajtaütött és foglyokat ejtett. A Defterekben találjuk az 1630-ból származó feljegyzést a szécsényi török foglyok kiváltásának jegyzékével : a) egri janicsárok : Sahman bási Szécsényben volt mint fogoly, váltságáért 50.000 akcse fizettetett. Mohamed bási Szécsényben fogoly. b) Eger alatt foglyul esett és kiváltott gönülük : Ali a 25. bölükből Szécsényben 900 gurus váltságdíjért Mahomed a 26. „ „ 500 „ Omar a 34. „ „ 500 „ Iszlám „ 350 c) martaloszok : Jako Szécsényben 300 gurus váltságdíjért Vuk „ 200 „ Ugyancsak a siroki vár emberei közül estek sokan foglyul, egyik részük Fülek, másik Szécsény mellett. 40 9) 1639-ben panaszt emeltek a törökök ezen beütések miatt. Szemére vetették a magyaroknak, hogy „megtörték a békét". A vádakra a magyarok viszontvádakkal feleltek, hiszen — olvassuk — a török
