P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 1. A kolostor alapítása

Tamás vajda a Kácsik családnak e legnagyobb Ha, család­jától vett már át hatalmas birtokot. A kiváló tehetségű Tamás vajda évről-évre gyarapította birtokait. Pályafutását bizonyára irigyel­ték kortársai. Állandó előretörtetése sok ellenlábast hozott útjába, a harcból azonban mindig ő került ki győztesként. Számtalan magas állást töltött be az országban. A nevesebbek : a királyné tárnokmes­tere, Iublói és hasznosi várnagy, erdélyi vajda, Arad, Szerém, Bács, Szolnok, majd végül Nógrád megyék főispánja és Dalmátország bánja. Minden állás betöltését újabb siker és birtokszerzés koro­názta. Mint liblai (lublói) várnagy kapja „számos érdemeiért" a hűt­len Honntól elvett pozsonymegyei Szeli birtokot. 3 4) 1321-ben hasz­nosi várnagy minőségében a hűtlen Varsányi István Varsányés Pi­lis birtokait csatolja gazdaságához. 3 5) A rozgonyi sebesülés éveken keresztül hozott kamatokat. Nagy aratásról számol be az 1327. esz­tendő. Az oklevelek (adományozó és beiktató levelek) egész sorá­val találkozunk. Ezekből tudomást szerzünk, hogy Tamás vajdát a következő várak és helységek birtokaiba iktatták : Hollókő, Baglaskő, Alpugh, Felpugh, Sztregova, Rárós, Harkány, Ztrahova, Kovácsi és Varsány. 3 6) 1329-ben Pethő és Kürt birtokosaival egyezkedik. 3 7) A következő esztendő tragikus év a magyar történelemben. Április 17-én követi el Zách Felicián merényletét a király ellen. A véres merény­letnél Tamás vajda nincs jelen. Május 15-én összeül az ország nagyjaiból álló bíróság : a kemény Ítéletet hozó bírák közt már ott találjuk a Zách család régi ellenfelét, Tamás vajdát. 3 8) így része volt ama kegyetlennek, — de az akkori időben szükségesnek — látszó itélet hozásában. Az ítélkezés egyik eredménye, hogy az el­itéltek javait a király hű embereinek ajándékozta. „Az igazság kö­vetelvén — olvassuk egy ilyen adománylevélben — hogy a királyi fölség érdemes alattvalóit és híveit kegyesen jutalmazza, a hűtlene­ket pedig szigorúan büntesse, mert ekként helyreáll a rend és ma­gasztaltatik a király fölsége" . . . 3Í )) A Zách család fölött mondott itélet és e különös birtokszerzé­sek miatt Széchenyi Tamás általában nem nagy rokonszenvre talál a történetírók előtt. Jellemének festésében néha mégis túlsötét szí­neket használnak. Nógrád vármegye kiváló ismerője, Nagy Iván is pl. említést tesz arról, hogy Széchenyi Tamás, Draai Tamás, a „te­kintélyes, derék férfiú" fiaitól, Csák Mátéval való szövetkezés címén el­kobzott nógrádvármegyei birtokokra királyi adományt szerzett; a család­nak csak a kraszna és szolnokmegyei birtokaikat hagyta meg." De fönnebb láttuk, mit művelt Draai Tamás csapata Széchenyi Tamás birtokán. S ha Széchenyi Tamás az okozott kár címén csak az egyik birtokot foglalta el, úgy az akkori idők felfogása szerint Draai fiaival nagylelkűen járt el. 4 0) A történelem folyamán így egészen közel jutottunk azon év­hez, amikor Tamás vajda a szécsényi kolostort alapította. Hihetetlennek látszik, hogy olyan egyén, mint Széchenyi Tamás, kolostor alapításra gondoljon. S ha mégis erre a gondolatra és el­határozásra jutott, úgy nagy lelki átalakuláson ment előbb keresztül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom