P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 7. Protestánsok Szécsényben
sátorfájukat, mert Perényi rajtuk ütött. 1546-ban a sárospataki kolostort a föld színével tette egyenlővé. P. Bernát, a volt utolsó szécsényi házfőnök, ekkor sárospataki guardián volt. Úgy látszik a protestáns rajtaütést nem élte túl, mert ezután már nem találkozunk nevével. 3 5') A koronái kolostort már 1530-ban veszik el erőszakkal a lutheránusok. 3 ' 8) Szegeden 1545-ben a török segítségével foglalták el a hatalmas Mátyás templomot... A jászberényi testvérekről mondotta Blaho Vince, híres kecskeméti beszédében : „Amennyire a régi irások mutatnak, legelső szürke barát volt Szerémujlaki Ferenc, ki az ezerötszáznegyvennyoltzadikban a jászberényi Klastromból kezdett járni Kecskemétre, Tanitó hivatallal. Utánna harmincznyolc esztendeig küldözött a most emiitett klastrom oktató Barátokat e városban ..." De a jászberényiekre is szomorú napok virradtak. 1560-ban a lutheránusok felgyújtották a kolostorukat, nem átallva kijelenteni, hogy jobban szeretnék, ha a török bírná a zárdát, mint a szerzetesek. i:Ji l) Kecskeméten 4 év múlva csaptak le a lutheránusok a katholikusokra s akarták elvenni a templomot. A város hivatalos feljegyzése mutatja, hogy kemény tusa volt a két fél között : .. . „az eddig való szóbeszéd a két féle nép között, szitok és egyéb egymáshoz való szó, az mind letétetett.. ." s '°) Ez a néhány eset a történelemnek arra a vitatott tárgyára irányítja figyelmünket, mely szerint a protestántizmus elterjedésének rendkívül kedvezett a török hódoltság, amennyiben a protestánsoknak, mint a katholikus Habsburg-ház elleneinek a török pártját fogta. Ha másból nem, egyéni érdekből : fegyverszövetségeseket kapott általuk. A török örült annak, hogy a magyarság még vallásilag is ketté húz, ( — így annál könnyebb volt az ő dolga. A protestánsok igyekeztek kihasználni a kedvező helyzetet. A nógrádi monografia említi : „A papság elmenekülésével a hívek vezető nélkül maradtak és így szinte akaratlanul is a mindegyre terjedő lutheránus hit követői lettek. A hódoltság alatt a lutheránus vallás úgyszólván akadálytalanul terjedt el a vármegye egész területén. Ezt a törökök magatartása is jelentékenyen elősegítette, akik az evangélikus prédikátorokat sokkal szívesebben tűrték meg, mint a katholikus papságot, amelyből legfeljebb a kolduló szerzetesek részesültek némi kíméletben' . 3'' 1) Sőt, — legalább is az első évtizedekben — egyenesen a török pártfogása alatt terjeszkedtek a katholikusok rovására. Frangepán érsek abban reménykedett, hogy katholizálja a törököt, de hamar kijózanodott. A protestánsok a törököktől nyert támogatás miatt jóval később látták csak a veszedelmet ; évtizedeken keresztül bizakodtak, hogy a törököt protestánssá tudják tenni. Gyalui Torda Zsigmond Î 545-ben boldogan írja mesterének, Melanchtonnak ; „Az egész töröklakta vidéken az evangéliumot szabadon hirdetik és azért istenkülönös jótéteményének keli tekinteni, hogy a barbárok e vidéket elfoglalták." 3 1'-) Ebben a levélben eleveníti fel az örvendetes eseményt, hogy Abódy Benedek prédikátor a basa jóindulatából immár az iskolában és a nagy templomban hirdeti az evangéliumot, sőt anynyira élvezi a basa kegyét, hogy legutóbb a barátokkali disputában
