Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

III. könyv. A Stefanita-őrség

1696-98. Valcsánszki Antal 1698—99. Szabó Bonaventura 1699-01. Fábián Bernardin 1701—02. Becze Péter 1704—06. Moldovai Lajos 1706—08. Becze Péter 1708—09. Szabó Bonaventura 1709—11. Sigrai Modeszt 1711— . Mártonfi Joachim.

1 1702—04. Kálmándi Ferencz Dézs. Belső Szolnokmegyében még a XVII. század végén is sok katholikus úri család élt (Torma, Nápolyi, Rácz stb. nevűek) s ezeknek nagy szükségük volt arra, hogy közelükben legyen a ferenczrendűeknek lakóhelye, mert akkor legalább vasár- és ünnepnapokra hozathattak maguknak ferenczrendü miséspapot az istentisztelet végzésére. Ezért már 1703-ban Dézsre küldötték Lámprik Imrét avégből, hogy székháznak alkalmatos telket és házat szemeljen ki. De 1704-ben jöttek Rákóczi katonái és Lamprik kénytelen volt menekülni, mert Dézs borzasztó harczok színhelye lőn.

2 1710-ben a Torma, Nápolyi és Rácz családok Dézsen levő közös telküket felajánlották a stefanitáknak, csakhogy mielőbb ferenczrendü atyákat kapjanak. A kormánytanács ezt elfogadta és Mikházáról Weiner Konrád ^tyát Dézsre küldötte a telek birtokba vételére és a lelkészi teendőknek végzésére. Weiner csakugyan eljött és Hansell Sebestyén sókamarai pénztáros segítségével letelepedett Dézsen és hozzáfogott a későbbi kolostor megalapításához.

3 Háromszék keleti felének lakossága a XVI. században katholikus maradt. Ezek számára a stefaniták már az őrség felállításakor 1640-ben akartak egy kolostort felállítani Kézdivásárhelytől keletre, Nyújtódon. Akkor ugyanis az a hibás vélemény volt elterjedve, hogy valaha Nyújtódon a barátoknak kolostoruk 1 Losteiner : Chronologia monasterii Chikiensis egyéb adatokkal egybevetve. 2 Balázsfi Mihály feljegyzései a csiksomlyai konvent levéltárában és Kádár: Szolnok-Dobokam. monographiája. III. 133—34. 3 U. o. Esztelnek.