Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)
II. Könyv. A salvatorianus rendtartomány
kolostor úgy megrongálódott, hogy 1532—36. években nem laktak benne. 1535-ben I. János király a hunyadi várat Török Bálintnak adta s ekkor a ferenczrendűek visszatértek ide. 1537-ben oly biztos helynek gondolták a hunyadi kolostort, hogy a futaki egyháznak 1526-ban Kolozsvárra szállított felszereléseit ideszállították, talán azért is, hogy az ostrom idején elvesztetteket pótolják. Guardiánjai voltak 1529-ben Pálkai András, 1531-ben Tergovisti György, 1537-ben Hahóti Albert, 1542-ben megint Tergovisti György, 1544-ben Szerémujlaki Péter, 1546—50-ig Harsányi István és 1550-ben Egeresi László. Ekkor külön igehirdetőt is rendeltek ide Cseményi István személyében, mert bizonyosan nagyon féltek a földesurak hitújító törekvéseitől. 1 De más következett be. 1550 őszén a törökök egész Déva váráig előnyomultak Fráter György megbuktatása végett. Ekkor a salvatoriánusok elhagyták a hunyadi kolostort N és a borzasztó háborúk, hitszakadások miatt nem is jöhettek vissza. Igal. Két veszprémegyházmegyei ferenczrendű : Hetesi Gergely és Igali Egyed, már 1434-ben, bár akkôr a pécsi egyházmegyében tartózkodtak, engedélyt kértek a pápától, hogy Magyarországon két olyan kolostort építhessenek vagy átvehessenek, ahonnan szerte-széjjel járva, a magyar nép forró óhajtása szerint Isten igéjét hirdethessék. A pápa erre megbízta az egyik veszprémegyházmegyei prépostot, vizsgálja meg, úgy van-e a dolog s ha a kérelmezők előadását igaznak találja, az engedélyt adja meg. 2 Már e kérelemből látszik, hogy e két ferenczrendű testvér a veszprémi egyházmegyében akarta e két kolostort létesíteni vagy átvenni, mert akkor ez egyházmegyében szigorú ferenczrendűek nem laktak. Az engedélyt legalább részben megkapták, mert biztos, hogy Igali Egyed 1452 előtt szülőföldje, Igal mellett, az ott levő erdőben egy kis — inkább remeteségnek beillő — szerzetesházat épített s a Boldogságos Szűz tiszteletére ott egy kis egyházat rakatott. 1 U. o. II. 465-517. 11. 2 Fraknói kéziratgyűjtemény a Nemzeti Múzeumban.
