Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

II. Könyv. A salvatorianus rendtartomány

itt szász volt. Azonban ezek Fráter György halála után mind evangélikusokká lettek s így magyar embert küldtek oda. Ezek se sokáig maradhattak itt, mert 1556-ban kénytelenek voltak innen távozni. A régi egyház még 1780-ban is állott és az kelet felé volt — mint rendesen — irányítva. Maga a sanctuarium 6 öl hosszú, 3 öl és 9 hüvelyk széles volt, sírbolttal. A kolostor épületét azonban akkorra régen széthordták. Még egyszer látták e falak Szent Ferencz fiait (1. Stephaniták). Felfalu. Szászrégentöl északra a Maros folyó völgyében a régen Torda-, most Marostordamegyében fekszik e kis falu s már régtől fogva a híres Losonczy család Dezsőíi ágáé volt. Mivel környékén oroszokat és oláhokat is telepítettek le s azokat a katholikus hitre téríteni óhajtották, 1427-ben Losonczy Dezsőíi János elhatározta, hogy idetelepíti a szigorú ferenczrendűeket. Deczember 13-án meg is kapta az engedélyt V. Márton pápától, hogy Szent Mihály tiszteletére templomot és mellé kolostort építhessen a szigorú ferenczrendűek számára.

1 Ez nemsokára el is készült, de a szigorú ferenczrendűek nem nagyon siettek azt elfoglalni. A pápa azonban az alapító kérésére 1431. június 4-én ráparancsolt a helytartóra, hogy küldjön oda kellő számú szerzeteseket,

2 Az alapító családon kívül más erdélyi nemes családok is szerették az itt lakó testvéreket. Toldalagi András pl. 1471-ben arról gondoskodik, hogy a marosszentkirályi halastóból ők is kapjanak halat.

3 1531ben pedig Kőfaragó György özvegye hagyott nekik 1 forint alamizsnát.

4 A kolostor természetesen az erdélyi, 1535-iki beosztás szerint két évig a marosvásárhelyi őrséghez tartozott. 1531-ben már csak kevesen tartózkodtak itt, mert a marosvásárhelyi konventtel szemben csak székháznak nevezik a kolostort. Guardiánjai közül ismeretesek 1531-ben Szegedi János, 1533-ban Segesdi István, 1535-ben Atyai Tamás és 1537-ben Hunyadi Máté.

5 1 Hevenesi kézirata. XXXIX. 141. 206—07. 2 U. o. 142. Acta Bosnae. 136. 3 A gróf Bánffy-család levéltára az erdélyi Nemzeti Múzeum levéltárában. * Egyháztörténelmi Emlékek. II. 180. 5 Egyháztörténelmi Emlékek. II. 465—502.