Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

II. Könyv. A salvatorianus rendtartomány

1539-ben Bányai Miklóst 1546-ban Túri Lászlót 1542-ben Pálkai Andrást 1548-ban Nagyfalusi Albertet 1544-ben Cserőgyi Istvánt 1550-ben Keresztúri Lászlót 1 Úgy látszott tehát, hogy e helyt a ferenczrendűek megáll­ják a sarat a hitújítókkal szemben, de sajnos, 15|>1 végén vagj T 1552 elején oly iszonyú csapás zúdult rájuk, hogy aze kolostorukat végleg rombadöntötte. Már 1512-ben veszekedés tört ki az itt lakó ferenczrendűek és egyes jómódú nagybányai polgárok közt, amiért a ferenczrendűek megalakították az önostorozók társulatát. Olyan nagyon ájtatos hívekből állott volna e társulat, akik Krisztus kínszenvedése emlékére bizonyos napokon, nevezetesen pénteken önmagukat megostorozták volna. De a vallásos önsanyargatás és bűnbánat e hősi foka nem tetszett a vígan élő nagybányai polgárok egy részének s maguk pártjára vonva a világi papságot is meg­támadták, sőt erkölcstelen dolgokkal vádolták a ferenczrendűeket. 2 A hitújítás idején ez ellentét a ferenczrendűek és a kath. vallás szigorú törvényeit nehezen szívlelő polgárság közt még jobban kiélesedett. Mutatja ezt az, hogy 1537-ben és 1544-ben egyes nagybányai és felsőbányai ifjak Wittenbergbe mentek tanulni. Mutatja, hogy maguk a ferenczrendűek 1546-tól kezdve külön, a hitújítók tételeit czáfoló igehirdetőt rendeltek ide, még pedig 1546-ban Apáti Demetert, 1548-ban Szatmári Mátyást, 1550­ben Kolozsvári Pált. 3 De a heves gyűlöletet szóval lecsillapítani nem lehetett. 1548-ban a város plébánosa már át ment a hitújítók táborába s ekkor a salvatoriánusokra maradt a kath. hívek lelki­pásztorkodása is. 4 Ez még fokozta a gyűlöletet ellenük. Míg Fráter György élt és épen Nagybányán, mint kincstartó, teljes hatalom­mal rendelkezett, nem mertek erőszakkal fellépni ellenfeleik, de amint hírét vették Fráter György meggyilkolásának (f 1551. decz. 17.) a nagybányaiak Deák Péter vezérlete alatt fellázadtak, János király fiának pártjára állottak, Ferdinánd király híveire rohantak, hármat közülök kivégeztek, a többiek házait lerombolták. Ter­mészetesen ez alkalommal a ferenczrendűeket is megtámadták. Kolostorukat lerombolták, őket elkergették. 5 1 Egyháztörténelmi Emlékek. II. 465—524. 2 Toldy : Analecta. 283. 3 Egyháztörténelmi Emlékek. II. 507—14. 4 U. o. 511. . 5 Történelmi Tár. 1892. 675.

Next

/
Oldalképek
Tartalom