Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

II. Könyv. A salvatorianus rendtartomány

Szent Jánosnak s az ő könyörgésére Aquilai Ambrus oly gyorsan meggyógyult, hogy Tagliacozzói János másnap öt már evésközben találta.

1 De maga Capistrano Szent János 1456- október 23-án meghalt s a ferenczrendűek újlaki egyházában temettetett el. Midőn híre ment az ő közbenjárására történt csodáknak, természetes, hogy az atyai ferenczrendű testvérek is gyakran megjelentek Szerémújlakon e csodás dolgok látására és hallására, így volt jelen 1460 táján Szentmártoni Benedek, atyai guardián, midőn Pataki Ferencz süket, ferenczrendű, felszenteletlen testvér a szentnek sírjánál egyszerre megszabadult a süketségétől.

2 A Maróthv-család kihalása után 1476-ban az atyai várat és uradalmat I. Mátyás király rokonai : Vingárti Geréb László, Mátyás, Péter és Ferencz kapták meg. Ezek nagy pártfogói voltak az atyai szerzeteseknek és ezért szívesen segítették őket s a közgyűlésekre szükséges költségeket is szívesen megadták. Innen van, hogy 1495-ben, 1499-ben és 1511-ben itt tartották a cseri barátok közgyűlésüket. Az 1499-iki közgyűlés a határozatok alkotása által kivált nevezetes lett. A Gerébek e kolostor egyházát választották temetkezőhelyül is s azért idetemették 1483-ban Geréb Mátyást, a volt horvát-szlavon bánt, 1502-ben Lászlót, a volt erdélyi püspököt, utóbb 1502-ben kalocsai érseket és 1504-ben Pétert, az ország nádorát.

3 Nagyon fájdalmas volt tehát a salvatoriánusokra, hogy 1526-ban Szulejman kegyetlen hódító serege előtt e kolostort oda kellett hagyni. A törökök megrongálták, soha többé nem vehették vissza.

4 Mikor újra keresztény kézre került Atya, akkor már Sarengrádnak hivták és a bosnyák ferenczrendűek telepedtek oda. Atyina. A régi Körös- most Verőcze megyében Vaskától délre, Verőczétől délkeletre a hegyek alján állott hajdan Atyina vára, nagy uradalom feje. Most a szerbek ajkán Vocsin (Vucsin)-ra változott a neve. A Garay-család kihalta (1479) után e várat I. Mátyás király a nagytekintélyű Korbavai Gróf-család egyik tagjának, 1 Blahó : Notatiunculae. A gyöngyösi levéltárban. 2 Capistranói Szent János szenttéavatási aktái. 3 Magyar Könyvszemle 1883. 109. 1. Erdélyi Múzeum 1911. 237. 4 Szerémy György emlékirata 226.