Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)
II. Könyv. A salvatorianus rendtartomány
a szigorú ferenczrendüeké legyen. Teljesült kérelme 1423. május 18-án. 1 Az így elnyert kolostor csakhamar úgy kifejlődött, hogy a szigorú ferenczrendűek második őrségüket erről nevezték el. Innçn, e kolostorból indult el az a két cseri barát, akiket Becsekereke (Nagybecskerek) tájékán két huszár ruhájuktól megfosztott. Ámde a rablott ruha a rablókon a becsekereki korcsmában meggyulladt s a két huszár nyolc nap alatt meghalt. 2 Különösen nevezetes közgyűlést tartottak itt a magyar szigorú ferenczrendűek 1444-ben, mert e közgyűlésen jelentették ki először azon óhajtásukat, hogy a bosnyákoktól elválnak. 3 A XVI. században jenei őrök voltak s így nagyobbrészt ilt tartózkodtak : 1531-ben Mezőgyáni György, 1533-ban Bácsai Máté, 1535-ben itjú Patai Tamás, 1537-ben Atyai Tamás, 1539-ben Dévai András, 1542-ben Asszonyfalvi Benedek, 1544-ben Hahóti Albert, 1546-ban megint Dévai András, 1548-ban Dobszai István, 1550-ben Bányai Miklós. Nem laktak itt, de még jenei őr nevet viseltek : 1552-ben Tövisi Imre, 1554-ben Dévai András, 1558-ban Szerémujlaki Ferencz. Guardiánjai közül ismerjük ezeket : 1533-ban Ároktövi Balázs, 1534—35-ig Keresztúri László, 1535-ben Nyíregyházi Tamás, 1537-ben Meszlényi Ferencz, 1542-ben újra Keresztúri László, 1544-ben Jenei Bálint, 1546-ban Keszi Ferencz, 1548-ban Hartyáni Ferencz. 4 1535 elején itt szolgáltak az Úrnak Keresztúri László guardiánnal együtt 17-en : nyolc miséspap, két növendék és hét segítőtestvér. A miséspapok közül Túri Bertalan, Temesvári János, Bécsi Gáspár, Szalárdi János és Szerémujlaki Ferencz igehirdetéssel, Fejértavi Pál és Lengyel Albert gyóntatással foglalkoztak. A segítőtestvérek közül egyik czipész-, másik esztergályosmester volt s egyik öreg, szélütött semmire se volt alkalmas. 5 1542-ben már csak 12-en laktak e kolostorban : hat miséspap és hat segítőtestvér. A miséspapok közül Keresztúri László 1 Fermendzsin : Acta Bosnae. 120. Fejér. Cod. Dip. X/6. 563—4. — A Jenő (Jenew) helynév Janeri és Janero-ra van ferdítve. 2 Toldy : Analecta 243. 3 U. o. 242. * Egyháztörténelmi Emlékek. II. 468—524. 5 Chronica seu origo fratrum f. 68b.
