Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)
II. Könyv. A salvatorianus rendtartomány
A megélhetést némileg könnyítette, hogy a kolostor szolgálatára rendelt gondviselő ügyészt (confrater, syndicus) a török is felmentette az adózás meg egyéb közterhek alól. Még inkább a királyi kamara tisztjei szerették volna azt adózás alá fogni, de a ferenczrendűek provinciálisa folyamodott a királyhoz és kérte, ne bántsák a gondviselő ügyészt Gyöngyösön, Szegeden és Kecskeméten, mert akkor a törökök elhurczolják. 1 1612-ben maga a csoport közgyűlése jelölte Gyöngyösre gondviselőnek Kántor Pált. 2 így azután 2—3 ellenség közt fenntartva magukat és kolostorukat, kimondhatatlan sok jót tettek a lelkek üdvösségének előmozdításában. Nagy vidékről körös-körül hozzájuk özönlöttek kivált ünnepek alkalmával mindazok, akik egy kis lelkiüdülést és vigasztalást kerestek. Hiteles szemtanúk írják, hogy egy-egy híresebb atya szentbeszédére 2—3000 ember is egybegyűlt, s mivel ezek a templomban nem fértek, a kolostor udvarán állították fel a szószéket, hogy mindnyájan hallgathassák Isten igéjének hirdetőjét. 3 De ezzel meg nem elégedve, ők maguk is kijártak a falvakba Jézus Krisztus tanítását hirdetni, utoljára már majdnem 300-ra ment azoknak a falvaknak a száma, ahol egyik-másik atya évenkint megfordult szentbeszédek tartása végett. 4 Innen van, hogy pl. 1674-ben öt igehirdetőt is rendeltek ide. De sőt már 1630 táján három volt olyan, akinek igehirdetés volt a főkötelessége, s ezeket még a guardián és helyettese is sokat segítette. Nagy szolgálatot tettek a gyöngyösi ferenczrendűek mind a kath. egyháznak, mind a magyar hazának azzal, hogy 1630-ban magukra vállalták a tót szentbeszédek tartását, az ispotálynak Szent Erzsébet tiszteletére avatott kápolnájában. A Felvidékről leköltöző sok tót iparosmester látogatta e kápolnát s itt ismerte meg a kath. vallás igazságait, s itt tért vissza ősei vallására. Ma már csak a családi vezetéknevek mutatják, hogy hány meg hány tót család lett Gyöngyösön magyarrá és katholikussá a ferenczrendűek állandó buzgólkodása által. A gyöngyöspüspökiek anélkül is már, 1550 óta mindig hozzájuk jártak. 5 1 U. o. II. 686. 2 Regestrum fratrum 1602—29. Gyöngyösi protocollum I. 16. 3 Agricola Kristóf 1675-iki feljegyzése 37. 1. 4 U. o. 5 Szederkényi : Heves vármegye története III. 300. 1.
