Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

IX. Könyv. A magyarországi Kláraszűzek története

Ezután egy századig semmit se olvasunk róluk. 1503-ban bizonyos okokból meg akarták magukat erősíttetni Toronya falu felének birtokában s azért új adománylevelet kértek e birtokra a királytól. A királyi kanczellária kiállította az új adománylevelet és annak rendje-módja szerint beiktatták őket. Ekkor sült ki, hogy Gzékey Márton valami jogot tart e fél faluhoz, mert a beiktatásnak ellenemondott.

1 De Gzékeynek nem volt igazsága és az apáczák megmaradtak Toronya felének birtokában, mert 1507-ben Hollóházy Katalin, sárospataki fejedelemasszony (priorissa), Szikszay Katalin és a többi apáczák odaadták egyik toronyai jobbágytelküket a toronyai megyés egyházban felállított Szent-Kereszt-oltárnak.

2 Ezután nincsen róluk semmi hír! Mi történt velük? nem tudjuk. Talán a sárospataki várnak 1536-iki újjáépítésekor és megnagyobbításakor lerombolták kolostorukat és akkor Perényi Péter kényszerítette őket, hogy a sárospataki begináknak csaknem velük szemben levő házába költözzenek s azt alakítsák át kolostorrá. Ha ez így történt, akkor 1556-ban innen Nagyszombatba menekültek, mert mint említők, a nagyszombati Kláraszűzek tekintik magukat a sárospataki Kláraszűzek örököseinek. 1567-ben nincsen szó arról, hogy a sárospataki Kláraszűzeknek Toronyán birtoka volt, hanem csak több oltárjavadalom volt ott birtokos.

3 Zágráb. A régi Szlavónia fővárosában már a középkorban szükség lett volna egy Szent Klárarendű kolostorra, de csak 1434-ben tett kísérletet Zsigmond király, hogy a Kláraszűzeket oda telepítse. E végből, római tartózkodása idején, a pápához folyamodott s attól 1434. január 21-én megkapta az engedélyt, hogy Zágráb szabad királyi városban, tehát nem a püspöki részen, hanem a szabad polgároktól lakott Grecs-hegyi részen, a Kláraszűzek számára kolostort építhessen.

4 1 1763-iki másolatok a leleszi levéltárból a ferenczrendüek gyöngyösi levéltárában. 2 U. o. 3 Adatok az egri egyházmegye történetéhez. II. 550. 4 Hevenesi kéziratok az egyetemi könyvtárban. XXXIX. 2O0. Az «oppidum Tretsien se» kijavítandó «oppidum Gnetsiense»-re. M*