Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)
IV. könyv. A ladislaita-ferenczrendűek
de a várparancsnokkal nem tudott megegyezni. Márczius 8-iki levelében mentegeti ugyan magát, de márczius 26-án mégis csak visszahívta őt a provincia őre. Ez egyúttal arra kérte a zágrábi püspököt, hogy míg más alkalmas férfit odaküld, ne engedjen odatelepedni valamelyik bosnyák ferenczrendűt. 1 Nemsokára új tagokat küldött oda a kormánytanács, de a püspök ezekkel se volt megelégedve, mert állítólag sok újítást hoztak be és zavart csináltak. Kamengradi Jeromos kormánytanácsos 1693. augusztus 20-án kéri a püspököt, bocsásson meg nekik. O is megtiltotta nekik az újításokat és zavargásokat. 3 Nehéz volt itt ez években a megélhetés. Az 1695 végén itt járt bizottság úgy találta, hogy az elhagyott szántóföldeken és puszta szöllőcskén kívül semmije sincs a kosztajniczai székháznak, csak a plébánia ad némi jövedelmet. 3 Körös. 1655-ben a mariánusoktól vették át ekkor Jantolovics Mátyás szolgált itt mint guardián. Mindjárt a következő évben a felső, új, város polgármesterének vallomása szerint az alsóváros jegyzőjével összeiratták a kolostorhoz tartozó földeket és szöllőket. 4 1659-ben Jantolovics Mátyás guardiánsága idején a közgyűlés úgy rendezte el, hogy a Körösön lakó ferenczrendüek alamizsnát gyűjthetnek Ivanics felé Dubraváig, Zágráb felé a Zilina patakig, Remetincz felé pedig a két Kemlik (most Kalnik) hegyig. Bort a biszági és mindszenti megyésegyházak területén kéregethettek. 5 Nemsokára a pálosok Szakmárdy János horvát-szlavonországi főjegyző segítségével Körösön az alsóvárosban kolostort akartak építerji, hogy itt az ifjúság nevelésével foglalkozzanak. Ez ellen a körösi ferenczrendüek 1665-ben tiltakoztak, de azután belátván, hogy a pálosok odaköltözéséből rájuk semmi kár nem háramlik (a pálosok nem tartoztak a kolduló szerzetesek 1 Zágrábi érseki levéltár. Ep. vol. 18. nr. 58, 59. a U. o. vol. 18. nr. 27. 3 Ladislaiták levéltára. Lad. V.— Z. 4 U. o. Ladula. Rem. — Iv. f. Cris. 5 U. o. Ladula I.
