Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

IV. könyv. A ladislaita-ferenczrendűek

Ily erős oltalomban és pártfogásban részesülvén, szinte fölösleges volt nekik 1662-ben oly erősen hangoztatni, hogy ők soha többé hozzá nem járulnak a mariánusokkal, vagy más szomszédprovinciáról való egyesüléshez, mert a szétválasztás és az új provincia alakítása nagyon üdvösséges volt. A magyarok nem is bántották őket soha, hanem a stájerek mindjárt 1662-ben el akarták tőlük venni az ormosdi kolostort. Bezzeg megijedt most a kormánytanács és hosszú folyamodványt küldött Alsó-Ausztria kormányához, majd később magához I. Lipót császárhoz és úgy esedeztek, hogy ezt tőlük el ne vegyék. Most eszükbe jutott, hogy e kolostort nem stájer vagy osztrák főúr, hanem magyar ember alapította s nem osztrák vagy stájer, hanem magyar ferenczrendüek számára. (De nem ám a ladislaiták, hanem a salvatoriánusok számárai) Hivatkoztak kérésük támogatása végett arra is, hogy az osztrák vagy stájer provinciában nincsenek olyan szerzetesek, akik szlovénul (sclavonicum idioma) tudnának, ellenben a ladislaita provincia tagjai beszélik e nyelvet és így a szlovén plébánosokat segíthetik, amint 114 év óta segítik is a lelkipásztorkodásban. Bizonyíthatják ezt a földes úr, nagyságos Pethe Ferencz, továbbá Ormosd és Luttenberg városok. De, ha mégis úgy határoznának, hogy minden Stájerországban fekvő kolostornak a stájer provinciához kell tartoznia, akkor ők megkérik, hogy a Horvátországban levő konventek, úgymint a szamobori, klanyeczi, szentlénárti, jasztrebarszkai és károlyvárosi a ladislaita provinciához csatoltassanak, hogy mindenki nemzetiség a maga nemzetiségének szolgálhasson.

1 1663 végén nagy rettegesben éltek a ladislaiták, mert híre járt, hogy a török sereg a következő esztendőben Szlavónia ellen indul. Azért ez év deczember 29-én Megyurecski Timót provincziális elrendelte, hogy, amint a török sereg megindul, az élelmiszereket és a növendékeket minden kolostorból Krapinára vigyék, a szerzetesek egy része azonban a helyén megmaradjon, még abban az esetben, ha valamelyik város vagy helység a török kezére jutna, mert ez esetben is ott kell munkálkodniok a lelkek üdvösségén. E körlevelet látták és aláírták a varasdi, körösi, ivanicsi, zágrábi, krapinai és remetinczi guardiánok.

2 A török 1 A ladislaiták levéltára. Lad. Remet. Ormosd. 2 U. o. Ladula. II. Dr. Karácsonyi: Szt. Ferencz rendjének története. II. köt. 19