Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)
III. könyv. A Stefanita-őrség
1694. Nagy Károly 1698. Dóczi Imre 1702. Kósa Tamás 1704. Tőke Benedek 1708. Zakariás Dávid 1709, Miklics Antal 1709. Zakariás Dávid 1711. Sigrai Modeszt. 1 1706. Kőrössi József Székely-Udvarhely. Itt ugyan nem volt régen ferenczrendü kolostor, de 1556 előtt itt laktak a domonkosrendűek s azok házát szintén barátok házának nevezték. Ebből később az a vélemény keletkezett, hogy e ház valaha a ferenczrendüeké volt. Láttuk, hogy a salvatoriánusok már 1604-ben lépéseket tettek avégből, hogy itt lábukat megvessék, de még ez évben kitörvén a Bocskay-felkelés, legalább is 1605-ben el kellett hagyniok e várost. 1705 előtt Lakatos István csikkozmási plébános, 2 az ő székelyudvarhelyi ősi házát és telkét a stefanita ferenczrendüekre hagyta. Azonban halála után a végrendeletet nem lehetett érvényesíteni, mert Lakatos rokonai a telket és házat erővel elfoglalták. A zsibai csatavesztés és Rákóczi hadainak Erdélyből való kivonulása után, 1706 elején Sigrai Modeszt helyettes őr felhasználta az alkalmat és az erőszak ellen a császári seregtől karhatalmat kérvén, megszerezte a nekik szánt telket és házat. Ennek megőrzése végett mindjárt oda küldötte Csatári Kelemen atyát. Az őrség 1706. május 5-iki közgyűlésén azután ideküldötték Moldovai Lajos volt titkárt és előadót elöljárónak. Ez a telken levő kőházat átalakította kápolnának. Utóda, Szentmiklósi Gáspár e kápolnába új mennyezetet és kórust készíttetett. A kápolna védöszenteiül Szent Péter és Szent Pál apostolokat választották. 1708-ban Tőke Benedeket rendelték ide s ő egy kis orgonát szerzett a kápolnának. Utóda Fábián Bernardin egy pár szobát és 1 ebédlőt csatolt a kápolnához. így épen készen lett a kőből épült új székház, amikor kitört a szörnyű veszedelem : a pestis. Fábián vigasztalta, gondozta a betegeket s eközben maga is megkapván a betegséget, meghalt. Helyébe Kálmándi Ferenczet küldötték. Ez is oly hűségesen ápolta, gondozta a betegeket, hogy 1 Losteiner: Annales, p. IV. s. VIII. a. 8. 2 V. ö. Székely oklevéltár. VI. 431.
