Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

III. könyv. A Stefanita-őrség

Augusztus 2-án a ferenczrendüek nagy ünnepén számos és örvendező népsokaság jelenlétében áldotta meg a szobrot Verzireszkul Oxendius, az örmény püspök.

1 Emlékezetre méltó még, hogy e nagy, kétemeletes kolostor falait a stefaniták az egykor Mikháza területén emelt, de elhagyott s romokban álló római vár köveiből rakták fel s így a háború eszköze az ő kezükben a béke, a tudomány és ájtatosság hajléka lőn.

2 Guardiánjai közül 1666 előtt csak ezeket ismerjük : 1654. Imotai Bertalan. 1657. Imotai Simon 1666. Ugyanő. 1666-tól 1711-ig ezek voltak a guardiánok : 1666. Kajoni János 1696. Sigrai Modeszt 1669. Dóczi Imre 1699. Nagy Károly 1672. Jegenyei Ferencz 1701. Lámprik Imre 1675. Hozó Péter 1702. Töke Benedek 1678. Nevkovics Péter 1704. Fábián Bernadin 1684. Karczfalvi Bonaventura 1706. Szabó Bonaventura 1687. Nagy János 1709. Dániel Domonkos 1690. Dóczi Imre 1711. Schirner Antal.

3 1693. Fábián Bernardin 1667-óta Mikházáról, mint közelebb eső helyről jártak ki a miséspapatyák a katholikus főurak udvaraiba istentisztelet végzése végett. Viszont ezért a kath. főurak sok alamizsnában részesítették őket. Mindjárt 1666-ban, amint a magyarok Mikházára jöttek, Toldalagi Jánosné, Toroczkai Judit 50 köböl búzát és egy öreg disznót adott nekik (szept. 19.).

4 Bálintit Zsigmond Körtvélytáján 1687. január 20-án tett végrendeletében egyik csikaját és a körtvélytáji malom szombati vámját hagyja nekik s kéri, hogy a szerzetes atyák istentisztelet tartása végett utódait meglátogassák.

5 Felvinczi Zsigmond, Alexander János deáknál levő 400 1 Balázsfi Mihály feljegyzései a csiksomlyai konvent levéltárában. 2 Orbán B. : Székelyföld leírása. IV. 88. Benkö : Marosszék leírása 188. 3 Losteiner : Annales. P. IV. s. II. a. 1. Beke : Az erdélyi káptalan levéltára. 192. Újfalvi és Balázsfi feljegyzései. 4 Erdélyi Múzeum. 1907. 133. 5 Radvánszky : Magyar családi élet. III. 840.