Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

III. könyv. A Stefanita-őrség

fogtak átépítéséhez és kibővítéséhez. Kajoni János, az első magyar guardián, a kolostor déli részét felrakatta kőből, mint azt az ajtók szemöldök-kövén látható 1667. évszám most is mutatja. Ugyanő az egyházba orgonát készített. Azután Dóczi Imre, Jegenyei Ferencz és Hozó Péter guardiánok fáradozása és gyűjtése által lassanként az egész kolostort kőből építették, még pedig két emeletre. Kajoni, már mint az őrség feje, 1676-ban az egyház kibővítéséhez fogatott hozzá. A szentélyt (sanctuariumot) egészen újból építtette lengyel kőművesek által. Ugyancsak e lengyel kőművesek bevakolták a kolostornak addig nyersen álló falait s azután kőből felrakták a templom és a kolostor előtt a körmenetek tartásához szükséges tornáczot.

1 Az építkezés bejezését jelzik az egyház déli falára faragott betűk : Építtetett 1678., megújíttatott 1800:

2 Azután az egyház belső díszítésére következett a sor. E tekintetben megint versenyeztek jótetteikben az erdélyi kath. főúri urak és úrnők. A nagyoltárt Haller Péter özvegye, Pécsi Erzsébet, az északi oldalon levő Mária-oltárt Petki János és neje, Haller Krisztina, a Szent Antal-oltárt Kornis Gáspár, marosszéki főkapitány, a déli oldalon levő Szent Ferencz-oltárt Felvinczy Zsigmond és neje, Halmágyi Krisztina készíttették. Az ugyanott levő Szent Annaoltárra való költséget három özvegyasszony adta össze, ú. m. özv. Káinoki Istvánné, Béldi Anna, özv. Torma Jánosné, Petki Anna és özv. Bánffy Kristófné, Farkas Margit.

3 Az ekként szép oltárokkal felékesített egyházat Dluszki Jakab bákai püspök szentelte fel. 1692. június 12-én.

3 Szent László és Szent István napjain búcsút nyerhettek az ezen egyházat látogató hívek s azért a szomszéd katholikus falvakból nagy körmenetek érkeznek e napokon Mikházára. Mivel e kolostor az országutaktól mellékvölgyben fekszik, nagyobb háborús pusztulás nem érte, de a kisebb rablásokat ez se kerülte ki. 1690-ben Thököly török-tatár seregéből kivált egy kisebb csoport és felkereste Mikházát. A kolostorba ugyan nem tudtak betörni, de elfogták a konventnek kint levő nyolc lovát. Ezek 1 A ferenczrendüek kolozsvári levéltára. Loc. 2. 2 Benltő Károly : Marosszék ismertetése. 188. 3 Orbán Balázs: Székelyföld leírása. IV. 90. és Újfalvi feljegyzései.