Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)
III. könyv. A Stefanita-őrség
nevű számolókönyv. Cicero levelei). Június 25-én írt levelében értesíti Modeszt atya Kajonit, hogy a búcsúk és ereklyék bizottsága a kért búcsúkat megadta. Küldött egyidejűleg 50 scudot és Olasz Ferencz szilágysomlyai kapitány útján még 40 scudot segítségül. Tudatja, hogy a hitterjesztő bizottság megadja a csiksomlyai iskolamester fizetését 1675-re. Megengedték, hogy a marianus-csoportból egy ügyes könyvkötőtestvér átmenjen a stefanitákhoz, mert a stefanitáknak a könyvkötéshez értő társuk épen akkor nem volt. Küldött Kajoninak új misekönyveket és az ünnepi zsolozsma végzéséhez nagy karénekeskönyvet, készíttetett és küldött nekik új pecsétnyomókat, csak a könyvsajtó felállítására vonatkozó engedélyt nem küldte meg, mert azt addig nem tudta beszerezni. 1 De ezen Kajoni nem búsult. Kinyomatta az iskolai kézikönyveket, kinyomtatta kisebb imádságoskönyvét, az Aranyosházat ; 1678-ban nyomtatott olyan kalendáriumot is, amelybe az egyetemes egyházban szokásos ünnepek közé fölvétette a ferenczrendüek és a magyarok szenteinek ünnepeit is. 3 Érthető, hogy az ily tevékeny, erős lélek az őri szolgálat eltelte után is nagy munkakör után vágyott ; érthető, hogy mások az ilyen nagyratörő lelket nagyobb hivatalra is alkalmasnak tartották. Ez a magyarázata annak, hogy a római intézőkörök Kajonit kiszemelték Domokos Kázmér utódjának az erdélyi apostoli helytartóságban. Római Modeszt már 1676. június 25-iki levelében sajnálkozik azon, hogy Domokos Kázmér kénytelen volt a csiksomlyai kolostort elhagyni és 1—1 megyésegyház igazgatója lenni (1675-ben, mint említők, gyergyóalfalusi plébános volt.) 3 O azt óhajtotta volna, hogy inkább a kolostorban adtak volna neki lakást, azzal a kikötéssel, hogy azt neki nem mint apostoli helytartónak, hanem a provincia atyjának (volt őrének) adják. Méltatlan dolognak tartja, hogy Domokos öregkorában mintegy kolduljon és saját fiai űzzék ki őt abból a kolostorból, amelyet 6 épített újra. 4 1 Losteiner : Annales. P. II. nr. 107. 2 Szabó : Régi Magyar Könyvtár. II. 1419. sz. és Újfalvi Albert 1694-iki feljegyzése. 3 Veszely : Erdélyi Egyháztörténelmi Adatok. 132. 4 Losteiner : Annales. Pars. II. 107.
