Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

II. Könyv. A salvatorianus rendtartomány

Brassó. Laskai Osvát második szolgálata idején a szigorú ferenczrendűek bizonyára azért, hogy Oláhország és Moldva felé vivő útjokban pihenő helyük legyen és innen az ott lakó szétszórt magyar keresztényeket könnyebben megtalálhassák, e nevezetes városban kis egyházacskát és kolostort akartak épiteni. Meg is telepedtek itt 1507-ben, de a plébános ellene mondott az ő ideköltözésüknek. Pert inditott az egész provincia ellen, s addig-addig keserítette őket, hogy 1520 után ki kellett onnan vonulniok.

1 1520-ban maga a nádor, Báthory István, írt a brassói tanácsnak, hogy azt a telket, amelyen a szigorú ferenczrendűek már épületeket is készítettek, ne vegye el tőlük.

2 De ennek sem lett sikere, mert 1531-ben a brassói ház már nincs felvéve a kolostorok sorába, hanem ellenkezőleg, azt határozta el a közgyűlés, hogy az ott levő órát is át kell vinni Csiksomlyóra.

3 Tévedett tehát Deila Walle Ferencz, Gritti útitársa, azt írva, hogy 1534-ben Czibak Imre váradi püspök fejét Brassóba a ferenczrendüekhez küldték eltemetés végett,

4 mert akkor már a ferenczrendűek nem laktak ott, hanem csak a ferenczrendü beginák. Ezek lelkivezetésére és gyóntatására Csiksomlyóról járt ide egyegy ferenczrendü atya, még pedig 1535-ben Újvárosi András. Az az egyház tehát, ahol Czibak Imre fejét eltemették, a ferenczrendü begináké volt. Buda. A mariánüsok ezen nevezetes kolostorát 1444. február 20-án adta át a szigorú ferenczrendűeknek Caesarini Julián pápai követ.

5 Minden ellenmondás nélkül birtokukba vették s 1448-ban Carvajal János pápai követ már a velük szemben lakó begina apáczáknak lelki gondozását is végleg reájuk bízta.

6 Megerősítést nyertek benne 1492-ben.

7 1 Toldy : Analecta 262. 2 Batthyaneum I. 151. 3 Egyháztörténelmi Emlékek II. 468. 4 U. o. II. 382. 5 Blahó : Annales II. 4—5. Gyöngyösi bullarium 74—75. 6 Országos Levéltár Dl. 31145. 7 Hevenessi XXXIX. 325.