Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)
II. Könyv. A salvatorianus rendtartomány
Szendrő. Északkeleti Magyarország e kis városában, a sebes Bódva völgyében, mint Dúsi Jakab salvatoriánus megjegyzi, a XVII. században jelentékeny vár volt a török pusztítások megakadályozására. 1604-ben Bocskay ugyan elfoglalta, de 1607-ben visszakerült a király kezére. 1619—21-ben Bethlen Gábor bírta, de a békekötés megint visszajuttatta s ettől kezdve a király német őrséget tartott benne. 1612-től kezdve itt volt Borsodmegye székhelye s épen azért egyes kath. nemesi családok is építettek itt maguknak házakat. 1 Mind a német őrség, mind az ideszorult kath. lakosság részére már 1624-ben akart itt II. Ferdinánd király a Szentháromság kápolna mellé plébánost alkalmazni. Meg is szabta már annak fizetését, de áz egri püspök nem tudott papot adni. Kérte azért a salvatoriánusok provinciálisát, hogy kisegítésképen küldjön oda ferenczrendű miséspapot. így küldte ide 1629-ben az öreg Dúsi Jakabot s ez ittmaradt 1633-ig, bújában, szenvedésében azzal vigasztalván magát, hogy szenténekeket szerzett és másolt a sebes Bódva mentében. 2 1633-ban Dúsi Jakabot a provincia feje el akarta innen helyezni, de a várbeli katonák nagyon kérték, hogy hagyja ott továbbra is. Hogy pedig Dúsi Jakab ne legysn egyedül, folyamodtak a királyhoz engedélyért, hogy a ferenczrendűek számára ott kolostort építhessenek s kérték a segítségét is. A király és az egri püspök ebbe beleegyeztek 1635 ben s így a katonák Szendrőn, a Bódva egyik szigetén megvetették az alapját egy kis ferenczrendű székháznak s 1636-ban Gyöngyösi Krizosztom eljött ide első elöljárónak. Egyházukat a híres Portiuncula templom példája, az Angyalok Királynéja tiszteletére avatták fel. 1642-ben a szendrei székház már képes volt arra, hogy az egyetemes közgyűlésre menők költségeire 10 aranyat adjon. 3 Mielőtt azonban rendes, több szerzetes befogadására alkalmas kolostor épült volna, jött I. Rákóczy György támadása és az ostrom közben még a kis székház is elpusztult. Hat évig kellett megint várni, míg a kolostor építésére került a sor. Sze1 Borovszky S. : Szendrő története. 1908.13—21.1679-re 1. Századok 1900. 646. 2 Magyar Könyvszemle 1878. 228. Fridrich i. m. 99. 3 Gyöngyösi levéltár.
