Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

1514-ben a vízaknai sókamara-ispánok a keresztes hadjáratot hirdető pápai leveleket a szászvárosi guardiánnak adták át kihirdetés végett, pedig annak nem is volt joga a kihirdetésre,, lévén erre egyedül a szigorúbb (observans) ferenczrendűek felhatalmazva.

1 PempfLinger Márk nagyszebeni királybíró neje Tóbiássy Klára 1523. szept 4-én kelt végrendeletében a szászvárosi kolostorról szintén megemlékezett és hagyott neki alamizsnaképen 10 forintot.

2 A szászvárosi guardián az 1531-iki székesfej érvári közgyűlésen rósztvett és ott fontos hivatalhoz jutott, mert neki kellett az egész közgyűlés számára főzni, persze két, föl nem szentelt testvér segítségével.

3 Az 1533-iki közgyűlés Arcsai István atyát küldte ide guardiánnak.

4 Ez az utolsó emlékezet róla. Ha előbb nem, 1552-ben Fráter György halála után elűzték innen a ferenczrendűeket. A Gonzaga és a Pázmány-féle jegyzékeknek az alapításra vonatkozó része teljesen hibás. Szávaszéntdemeter. Népes kereskedőváros volt a Száva partján (most Mitrovicza). A ferenczrendűek itt épült házáról csak annyit tudunk, hogy 1316 előtt emelték és a szerémi őrséghez tartozott.

5 Már 1391ben a törökök rablásai miatt el kellett hagyni. Szeged. A magyar Alföld e nagy városában bizonyára hamar megtelepedtek Szent-Ferencz fiai, de biztos adatunk róla nincs. A török uralom bekövetkezése után keletkezett 1587-iki és 1629-iki följegyzések megbízhatatlanok. Az egyik szerint 1305ben a hívek alamizsnájából építettek volna itt házat és később az ifjabb Erzsébet királyné, I. Lajos neje ékesítette volna fel.

& 1 Székely Oklevéltár Y. 48. 2 Egyháztörténelmi Emlékek I. 98. 1. 3 Kósa : i. m. 219. 1. 4 Kósa : i. m. 224. 1. 5 Analecta Eranciscana IY. 554, 6 Hevenesi XXXIX. 58. 1.