Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)
II. Könyv. A salvatorianus ferenczrendűek tartománya
az orsovai, cseri és haczaki kolostorok. A második őr gondjaira a dunamenti és szerémségi kolostorok, az alsáni, atyai, kaboli, diákói ós perecskei voltak bízva. Külön őr állott az erdélyi, távoleső kolostorok gondozására, ezek voltak 1448-ban a marosvásárhelyi, a felfalusi, a csíksomlyai, a fehéregyházi és az épülő félben levő tövisi. Az új helytartósághoz tartoztak még 1448-ban a borosjenei, a gyulai, szalárdi, kusalyi, nagybányai, ozorai, pesti, budai, várpalotai és a dunántúli részeken más, már meglevő kolostorok, de ezek beosztását nem ismerjük. A kolostorok száma azonban az új megalakulás után gyorsan növekedett és bizonyára a testvérek száma is oly gyorsan gyarapodott, hogy azokat benépesíthették. E gyors elterjedésre alkalmat szolgáltatott főleg az, hogy hazánk főurai ott Budán ós Pesten mind személyesen meggyőződhettek a szigorúbb ferenczrendűek buzgóságáról és a hittudomány terén való nagy haladásukról. Ezentúl is megmaradtak tehát az ő pártolóiknak a délvidéki főúri családok, nevezetesen a Hunyadiak, Ujlakyak, Székeséi Herczegek, Geszthyek, Paksyak, a tüneményszerűleg emelkedő Zapolyaiak, de ezeken kívül megismerték őket a Pálóczy, Bebek, Perényi, Bátory, Ország, Sóvári Soós stb. jeles családok is ós mind pártfogóik lettek. Y rilágosan mutatja ezt mindjárt 1448-ban a Pálóczy-család fellépése. Ennek tagjai közül László, akkor országbíró, Simon főlovászmester és János ungmegyei főispán voltak s így gyakran tartózkodván Budán vagy Pesten, annál jobban észrevették, mily különbség van a szigorúbb ferenczrendűek és az ő sárospataki uradalmukban Patakon lakó ferenczrendűek közt. Azzal a kéréssel járultak tehát Carvajal János pápai követ elé, hogy a sárospataki kolostort a szigorúbb ferenezrendűeknek adja át. A követ 1448. június 25-én csakugyan teljesítette e kérést ós megparancsolta Bölcsényi Mihály helytartónak, hogy szerzetestársaival együtt e kolostort vegye át. 1 Még nagyobb erkölcsi hatása volt annak, hogy maga Hunyadi János, az ország kormányzója és az akkor tartott országgyűlés rendei maguk kérték a pápai követet, hogy Esztergom, Győr, Debreczen, Szatmár királyi városokban épült régi ferenczrendű kolostorokba a szigorúbb ferenezrendűeket 1 Eredetije a gyöngyösi levéltárban.
