Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

alattvalókra, mind az elöljárókra szigorú büntetéseket szabtak, ha ezt a törvényt megsértik. Szomorú jele az időknek, hogy a zágrábi ós a pécsi őrsé­geket már ekkor egyesítették. Annak jele ez, hogy a pozsega­vári, szeglaki és esetleg nekcsei és a garbonaki kolostorok a török rombolások miatt elpusztultak. 1 A provinciálisválasztó közgyűlést 1539-ben Nagyváradra hívták össze, mert itt lakott a magyar kath. vallásúak akkoriban már egyetlen védője és a kath. szerzetesek pártolója, Utyeszenics Fráter G-yörgy, a váradi püspök. Őneki volt még annyi pénze, hogy ötször vállalhatta magára a szegény ferenczrendűek köz­gyűlésének költségeit. Itt megválasztották provinciálissá Bélközi Mátét, aki 1533-ban lippai guardián volt. Az ő idejétől kezdve e korszak végéig jóformán teljesen megszűnnek a szerzet belső életére vonatkozó adatok s azért sokkal helyesebbnek látjuk, ha egyfolytában felsoroljuk a csoport elöljáróit s azután mondjuk el a szomorú romlás, hanyatlás és tótlen pangás eseményeit. A provinciálisválasztó közgyűlések igy következtek : 1541-ben a Nagyváradon tartott közgyűlésen megválasz­tották Baranyai Imrét. 1544. október 18-án a Pozsonyban tartott közgyűlésen meg­választották Terebezdi Jánost (1533. kanizsai guárdián). 1546. július 14-én a Nagyváradon tartott közgyűlésen meg­választották Szegedi Gergelyt. 1548-ban a Nagyváradon tartott közgyűlésen újra megvá­lasztották Szegedi Gergelyt. Az 1550-ben Nagyváradon tartott közgyűlésen megválasz­tották Bélközi Mátét. De ez 1551 október 18-án meghalt. Helytartó lett Mekcsei Péter, a váradi őr, de csakhamar még ez évben újra közgyűlést tartottak Váradon és megválasztották provinciálissá a volt hely­tartót, Mekcsei Pétert. (1533-ban keszthelyi guárdián.) 1554-ben Pozsonyban tartott közgyűlésen megválasztották Mekcsei Pétert. Az 1557-iki közgyűlés megtarthatása végett 1557. május 8-án Terebezdi János a mariánusok egyik pártfogó­ját, Dessewffy Jánost, a királyi kamara elnökét kéri, hogy adjon annyi alamizsnát, amennyiből 2 napon át az egybegyűlt testvérek­1 Pozsonyi levéltár lad. XXXV. nr. 2—8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom