Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

még pedig őszerinte Szegedi Antal nevű, II. Lajos király gyóntatója és udvari hitszónoka. Maga is személyesen küzdött ós arczán súlyos sebet kapott, de mégis sikerült neki lóra kapni, elmenekülni és bár elcsúfított arccal még sokáig élt. Mivel Istvánffy a mariánusok pozsonyi kolostorában gyakran megfordult, magát az eseményt az ott élő ferenezrendűek elbeszélése nyomán jól megjegyezte, de a névben alighanem tévedett. 1533-ból ismerjük a mariánus ferenezrendűek javarészét, de azok között Szegedi Antal nevűt nem találunk (van hat Szegedi nevű, de egyik sem Antal). Élt azonban még ekkor is Segösdi, vagy Segesdi Antal, a volt provinciális ! Csak ezt választhatták olyan fontos állásra, mint a királyi udvar hitszónoksága s azért biztosra vehetjük, hogy ő volt ott Mohácsnál bátorítani a királyt és a többi magyar vitézeket.

1 1548-ban a jnariánusok provinciálisa szintén Antalnak nevezi II. Lajos király volt hitszónokát s az ő tudósítása szerint is élt ez Antal testvér 1532-ben.

2 1529. elején hazánk nyugati része jórészt I. Ferdinánd kezén lévén, Székesfejérvárt egybegyűlhettek a szavazó atyák s Lippai Ferencz helyébe Körösi Gergelyt, aki a szlavóniai Körös városból származott és igen buzgó szerzetes volt, választották meg provinciálisnak. Ennek kellett megjelennie egyik társával együtt a Pármában (Olaszországban) tartott egyetemes gyűlésen s itt újra előterjeszté a salvatoriánusok részéről őket ért sérelmeket. Az egyetemes gyűlés, hogy a további súrlódásoknak elejét vegye, a burgosi határozatnak a szentbeszédek tartásáról szóló részét módosította. Megparancsolta, hogy Szókesfejérvárt, Pozsonyban, Debreczenben és Szegeden a salvatoriánus atyák egyik évben tarthatnak ugyan szentbeszédet, de a másik évben nem. Ugyanekkor gyóntathatnak is ott, de máskor nem.

8 Nagy veszedelem érte a mariánusokat Szolimán török császár 1529-iki hadjárata alkalmával. Ha előbb nem, ekkor teljesen lerombolták az óbudai kolostort, nemkülönben a kismartonit, s megrongálták a győrit. Pozsonyból a ferenezrendűek egy időre biztosabb helyre vonultak, de ebből is nagy veszedelem származott. A pozsonyi városi tanács ugyanis föl akarta használni ez alkal1 Kósa: i. m. 212. 2 N. R. A. f. 339. nr. 33. 3 Kósa : i. m. 212. 1.