Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

még pedig őszerinte Szegedi Antal nevű, II. Lajos király gyón­tatója és udvari hitszónoka. Maga is személyesen küzdött ós arczán súlyos sebet kapott, de mégis sikerült neki lóra kapni, elmenekülni és bár elcsúfított arccal még sokáig élt. Mivel Ist­vánffy a mariánusok pozsonyi kolostorában gyakran megfordult, magát az eseményt az ott élő ferenezrendűek elbeszélése nyomán jól megjegyezte, de a névben alighanem tévedett. 1533-ból is­merjük a mariánus ferenezrendűek javarészét, de azok között Szegedi Antal nevűt nem találunk (van hat Szegedi nevű, de egyik sem Antal). Élt azonban még ekkor is Segösdi, vagy Segesdi Antal, a volt provinciális ! Csak ezt választhatták olyan fontos állásra, mint a királyi udvar hitszónoksága s azért biztosra vehetjük, hogy ő volt ott Mohácsnál bátorítani a királyt és a többi magyar vitézeket. 1 1548-ban a jnariánusok provinciálisa szintén Antalnak nevezi II. Lajos király volt hitszónokát s az ő tudósítása szerint is élt ez Antal testvér 1532-ben. 2 1529. elején hazánk nyugati része jórészt I. Ferdinánd kezén lévén, Székesfejérvárt egybegyűlhettek a szavazó atyák s Lippai Ferencz helyébe Körösi Gergelyt, aki a szlavóniai Körös városból származott és igen buzgó szerzetes volt, választották meg provinciálisnak. Ennek kellett megjelennie egyik társával együtt a Pármában (Olaszországban) tartott egyetemes gyűlésen s itt újra előterjeszté a salvatoriánusok részéről őket ért sérel­meket. Az egyetemes gyűlés, hogy a további súrlódásoknak elejét vegye, a burgosi határozatnak a szentbeszédek tartásáról szóló részét módosította. Megparancsolta, hogy Szókesfejérvárt, Po­zsonyban, Debreczenben és Szegeden a salvatoriánus atyák egyik évben tarthatnak ugyan szentbeszédet, de a másik évben nem. Ugyanekkor gyóntathatnak is ott, de máskor nem. 8 Nagy veszedelem érte a mariánusokat Szolimán török csá­szár 1529-iki hadjárata alkalmával. Ha előbb nem, ekkor teljesen lerombolták az óbudai kolostort, nemkülönben a kismartonit, s megrongálták a győrit. Pozsonyból a ferenezrendűek egy időre biztosabb helyre vonultak, de ebből is nagy veszedelem szárma­zott. A pozsonyi városi tanács ugyanis föl akarta használni ez alkal­1 Kósa: i. m. 212. 2 N. R. A. f. 339. nr. 33. 3 Kósa : i. m. 212. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom