Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

Mivel még 1612-ben haszonbérbe adta a barátmalmot a mariánus ferenczrendűek apostoli ügyésze, Pethe László a nyitrai káptalannak, mindig élt az emléke annak, hogy valaha SzentFerencz liai imádkoztak Nyitrán és mindig óhajtották a kath. hívek, bárcsak visszajönnének. Ezt az óhajtást végre Telegdy János nyitrai püspök (s egyszersmind kalocsai érsek)- megvalósította. O e vidéken született, e vidéken volt lelkipásztor és így nagyon ismerte mennyire szükséges a régi kolostor helyreállítása, de nem építhette fel azt a régi helyén, mert ott a háborús időkben mindig ki volt téve a veszedelemnek s azért inkább megvette a püspök a régi kolostor helyét és a barátmalmot 2200 forintért ós helyette a felső bekerített városban vett számukra telket. Itt kezdte a kolostort és templomot építeni 1626-ban s a templomot SzentPéter és Pál apostolok tiszteletére avatta fel. Kérésére az építés vezetése végett a provinciális Ecset Ferencz atyát rendelte ide elöljáróul. Q-ondviselőül (syndicus) az egyik nyitrai kanonok Keresztessy Máté ajánlkozott. Az építkezést egyes nyitrai kanonokok is segítették adományaikkal. Mégis csak 1635-ben lett készen a kolostor ós templom és csak akkor emelte a közgyűlés rendes konventté a nyitrai kolostort. 1638-ban azután 6000 forint alapítványt tett számukra a nagylelkű alapító, hogy az istentisztelethez szükséges dolgokban fogyatkozást ne lássanak. 1663. október 15-ón a törökök Nyitrát elfoglalván a ferenczrendűeket kiűzték kolostorukból, de megengedték nekik, hogy a városban maradhassanak, sőt deczember 23-án nekik a koldulásra szabadalomlevelet is adtak. Szerencsére 1664. május 3-ra már visszakapták kolostorukat. Szelepcsényi György látva, hogy templomuk az ott ájtatoskodók részére kicsiny, három kápolnát építtetett hozzá, egy Pernekár nevű hívő pedig a negyediket. A Rákóczi-felkelés alatt a kolostor nagyon sokat szenvedett, mert a várat minduntalan innen támadták meg. A ferenczrendűeket tehát többször kiűzték, míg végre 1704. július 5-én a kuruczok a nyitrai várat elfoglalták. 1708-ban azonban a császári seregek Nyitrát visszavették. Ez ostrom alatt a kolostoron megint kár esett úgy, hogy csak a jótevők buzgóságának lehet köszönni, hogy elég hamar felépült és attól kezdve a mariánus ferenczrendűek egyik legdíszesebb, legvirágzóbb kolostora lett. A vidéki nemesség különösen felkereste ós a vármegye, mivel