Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

tását követő 10 évben nagy homály borul a mariánusok múltjára. Tulajdonképen azt sem tudjuk, ki volt a provinciális P

1 1511-ben november 19-én Segösd földesurai, a Báthory-ak említik, hogy a segösdi halastavakat Antal volt provinciális kérésére engedték át a segösdi kolostornak.

2 Ez Antal tehát 1511. november 19-e előtt volt provinciális, de lemondott. Hogy állandó birtokot kórt a kolostor számára, abból azt látjuk, hogy nem tartozott Segösdi Lukács szigorú pártjához. Azt tudjuk még Terebezdi János későbbi föl jegyzéséből, hogy 1514-ben közgyűlést tartottak a mariánusok Segösdön, még pedig nagy pártfogójuknak, Báthory Györgynek költségén, 1516-ban pedig Pécsett Perényi Imre nádor ós siklósi várúr költségén.

3 De azt nem jegyezték föl, miről tárgyaltak. Pedig e közgyűlésen kellett dönteni a provincia irányáról, jövendő működéséről, fenmaradásáról. Az apostoli szék nem akarta már tovább tűrni azokat az éles harczokat, amelyek a ferenczrendűek két csoportja : a conventualisok és observansok között fennállottak. Magyarország főpapjai ós főurai is szerették volna, ha semmi sem választja itt Magyarországon egymástól el Szent-Ferencz fiait. Evégből X. Leó pápa Rómába az Ara coeli nevű híres kolostorba 1517. pünkösd napjára összehivatta az egész világból a ferenczrendűek követeit és kiválasztottjait, hogy lehetőleg teljesen egyesítse őket. Ha nem is maradt fenn a pécsi gyűlés határozata, egyes kolostorok és guardiánok nyilatkozatai mutatják, hogy általában ők is hajlandók voltak szigorúbban megtartani Szent-Ferencz szabályát. Ilyen nyilatkozat a szombathelyi guardiánó és szerzetestestvéreió 1516. decz. 17-én. Már ekkor „ordinis sancti Francisci de observantia"-nak, vagyis „szigorú ferenczrendűek"-nek nevezik magukat ós 8 hold, ujfalusi 1 Van ugyan egy 1508-iki évszámot mutató Kósa : Collectanea-ban 163—64 11. közölt oklevél és azok, akik eddig irták a marianusok történetét, erre hivatkozva azt irták, hogy 1508-ban Segösdi Nagy Antal volt a provinciális, de ez nagy tévedés. Ez az oklevél ugyanis Lendvai Bánfy Jánost már pohárnokmesternek nevezi, azonban biztosan tudjuk, hogy Bánfy János csak 1511. után lett pohárnokmester s maradt az 1514—26 években, tehát az 1508-iki oklevél irója véletlenül kihagyta az évszámból a X. decimo szót S igy az oklevél tulaj donképen 1518-ban kelt. 3 Pozsonyi levéltár : lad. XXV. nr. 26, 3 Kósa : i, m. 163. 1,